Antóny Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Antóny Béla
Született 1880. február 6.
Belényes
Elhunyt 1971. szeptember 14. (91 évesen)
Esztergom
Állampolgársága magyar
Házastársa Kovács Margit, Halmos Anna
Foglalkozása ügyvéd, polgármester, politikus

Dr. Antóny Béla (Belényes, 1880. február 6.Esztergom, 1971. szeptember 14.) ügyvéd, politikus, Szentendre, majd Esztergom város polgármestere, újságíró.

Élete[szerkesztés]

A középiskolát a erdélyi Szászvárosban végezte, a Kun Kocsárd Gimnáziumban, majd jogi egyetemre ment előbb Kolozsvárra, majd a fővárosba, ahol diplomázott. Fiatal korában vívott és atletizált is, az egyetemen pedig a kolozsvári Ellenzék című lap munkatársa volt. Az egyetem után megszerezte az ügyvédi oklevelét, majd Szentendrén nyitotta meg ügyvédi irodáját. 1912-ben otthagyta praxisát, mert a város polgármesterévé válaszották, amely tisztét 1915 végéig töltötte be. Innen Esztergom polgármesteri székébe távozott.

Esztergomi munkáját nagy lendülettel és nagy tervekkel kezdte meg, ám e tervek megvalósítását nagyban hátráltatta a trianoni békeszerződés és a korona inflációja. Hivatala idején állandóvá váltak a pártpolitikai összecsapások, sőt, Antóny hatáskörét is korlátozták, ami szinte már csak az adminisztrációra terjedt ki. 1925 októberében Esztergom városa is részesült a New York-i székhelyű Speyer-bankháztól felvett kölcsönből 225.000 dollár értékben. Ebből a pénzből megindult a csatornázás és a főút kövezése. Ezek kivitelezése azonban nem volt kellően körültekintő, így a város újabb kölcsönök felvételére szorult. A visszafizetési kötelezettségek, a kamatterhek és a városvezetés költségei csakhamar Esztergom teljes eladósodásához vezettek. Így került sor az újabb Speyer kölcsön felvételére, ami 120.000 dollárra rúgott. Azonban Antóny olyan beruházásokba fogott, amik nem hoztak jövedelmet, így léptem-nyomon újabb kölcsönökhöz folyamodtak. 1925-ben a turizmus fejlesztése érdekében rendbe hozatta a Kis-Duna sétányt, és további terve volt a Szentendrei HÉV Esztergomig való meghosszabbíttatása, ám ez utóbbi nem valósulhatott meg. A kilátástalan gazdasági helyzetben az egyházzal is elmérgesedett a viszony, mert Antóny és Csernoch János érsek egymásra mutogattak a város cserbenhagyásának vádjával. Ekkor már Huszár Aladár főispán is elmarasztalta Antónyt a rossz gazdálkodás és az ellenőrzés hiánya miatt. E fenntarthatatlan állapotok előbb Huszár főispán lemondásához vezettek, majd pedig Antóny polgármestert mondatták le és helyezték nyugdíjba.

Nyugdíjazása után félbehagyott ügyvédi praxisához tért vissza, amit egészen 1957-ig folytatott. Ekkor politikai nézetei miatt kizárták az Ügyvédi Kamarából.

Polgármestersége mellett a pártpolitikában is érdekelt volt és közéleti tevékenységet is folytatott, újságíróskodott. A Keresztény Szocialista Országos Szövetség főtitkára és lapjuk szerkesztője volt, kiadó tulajdonosa és főszerkesztője volt továbbá a Szentendre és Vidéke című lapnak, szerkesztője és írója volt az Esztergom és Vidéke című lapnak. Tagja volt a Magyar Turista Egyesületnek, melynek esztergomi csoportjánál elnöki tisztet töltött be, tagja volt továbbá az esztergomi Turista Dalárdának, a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak, a Természettudományi- és Földrajzi Társaságnak, a Magyar Férfiak Szent-Korona Szövetségének, a Magyar Országos Véderő Egyesületnek, elnöke volt az Esztergomi Katolikus Körnek. Több cikket publikált szentendrei és esztergomi lapokban.

1945 után is tevékenyen részt vett az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlési választásán, több Esztergom környéki településen is mondott választási beszédet. Egy alkalommal Tatán volt egy országos vezetőségi találkozó, ezen Dobi István, a későbbi Elnöki Tanács Elnöke, mint Kisgazdapárti vezető is részt vett. Antóny Esztergomban köztiszteletnek örvendett, sokat járt kirándulni Dömösre, Pilismarótra, Dobogókőre. Támogatta a turizmust, részben az ő kezdeményezésére épült az esztergomi Vaskapu turistaház.

Családja[szerkesztés]

Első felesége Kovács Margit, ebből a házasságból két gyermek született, Béla és Margit, Béla az 1970-es években Angliában, Margit 2006-ban Nagymaroson halt meg. Második felesége Halmos Anna (1896–1968) esztergomi születésű tanárnő, gyermekeik Gábor (1937), Ildikó (1939) és Balázs (1941–2000).

Források[szerkesztés]


Elődje:
Vimmer Imre
Esztergom polgármestere
1916. január 1.1931. december 1.
Esztergom címere
Utódja:
Glatz Gyula