Androméda-galaxis
| Messier 31 (M31) | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Andromeda |
| Rektaszcenzió | 00h 42m 44,3s[1] (epocha=J2000.0) |
| Deklináció | +41° 16′ 09″[1] |
| Vöröseltolódás | -0,001001[1] |
| Távolság | 2,5 millió fé, 820 000 pc |
| Típus | SA(s)b[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Tömeg | ~800-1500·109[2] [3] M☉ |
| Más elnevezések | NGC 224 |
Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.
Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála. Átmérője 220 ezer fényév. Tizennégy törpegalaxis kering körülötte. Tömege 800-1500 milliárd naptömeg. 400 000 km/h sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez.[4]
Ha a kozmológiai állandó () nulla, akkor 2-3 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. Ha a kozmológiai állandó nem nulla, akkor a közeledés idővel távolodásba fog átmenni a Világegyetem gyorsuló tágulása miatt.
Többen Simon Marius német csillagászt tartják a felfedezőjének (1612), pedig ő csak az újra felfedezője volt. Abd al-Rahman al-Sufi perzsa csillagász 964-ben megjelent munkájában már leírta mint „kis köd”-öt.[5][6] Mivel Marius megfigyelése sem vált ismertté a későbbi megfigyelők számára, ezért Hodierna (1654) és Bullialdus (1661) is független felfedezőnek számít.[7]
Megfigyelése
[szerkesztés]Magyarországról az Androméda-galaxis ősszel figyelhető meg legjobban, amikor az esti órákban csaknem a zenitig emelkedik. Tiszta időben elmosódott ellipszisként szabad szemmel is látható. Látszólagos összfényessége 3,4m. Látszólagos mérete 160'x40', azaz a telihold átmérőjénél mintegy ötször hosszabbnak látszik. A legnagyobb földi távcsövekkel készült felvételeken az egyes csillagok is megkülönböztethetők.
Az Androméda galaxis képe a távoli infravörös tartományban, a Herschel űrtávcső felvételén
Az Androméda-galaxis Galaxy Evolution Explorer által az ultraibolya tartományban készített képe
Az első kép a galaxisról, 1899-ből
Az Androméda a Wide-field Infrared Survey Explorer felvételén- A Neil Gehrels Swift Obszervatórium felvétele
Körülötte keringő törpegalaxisok
[szerkesztés]Az Androméda-galaxis körül keringő négy legnagyobb törpegalaxis adatai a következők:
| Messier-szám | NGC-szám | Csillagkép | Látszólagos fényesség | Látszólagos nagyság | Rektaszcenzió | Deklináció |
|---|---|---|---|---|---|---|
| M32 | NGC 221 | Androméda | 8,2m | 2,6'×2,1' | 0h 40m | 40°36' |
| M110 | NGC 205 | Androméda | 9,4m | 8,0'×3,0' | 0h 37,6m | 40°25' |
| NGC 147 | Kassziopeia | 9,7m | 4,5'×2,5' | 0h 30,4m | 48°13' | |
| NGC 185 | Kassziopeia | 9,4m | 2,2'×2,2' | 0h 36,1m | 48°04' |
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 4 NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
- ↑ Prajwal R. Kafle (2018. február 1.). „The Need for Speed: Escape velocity and dynamical mass measurements of the Andromeda Galaxy”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (3), 66. o. DOI:10.1093/mnras/sty082. arXiv 1801.03949.
- ↑ Jorge Peñarrubia (2014. július 29.). „A dynamical model of the local cosmic expansion”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 433 (3), 2204–2222. o. DOI:10.1093/mnras/stu879. arXiv 1405.0306.
- ↑ ESO: The Andromeda galaxy
- ↑ Kepple, G. R.. The Night Sky Observer's Guide. Willmann-Bell, 18. o. (1998). ISBN 0-943396-58-1
- ↑ Steven Weinberg: A világ megismerése. Akkord Kiadó, Budapest, 2016.
- ↑ Atlas of the Messier Objects, 2008
További információk
[szerkesztés]
- Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
- Az M31 a Google Sky-on
- Androméda-galaxis: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
- John H. Mallas – Evered Kreimer: A Messier-album, Gondolat, Budapest, 1985. ISBN 963-281-572-6
