Bagoly-köd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bagoly-köd
Noao-m97.tif
Megfigyelési adatok
Epocha J2000.0
Csillagkép Ursa Major
Rektaszcenzió J2000.0
Deklináció 55,019023701408 fok
Vöröseltolódás 0
Távolság
  • 2600
  • 2868,317
,
  • 800
  • 879,4301
pc
Típus planetáris köd

A Bagoly-köd (M97, NGC 3587) egy planetáris köd a Nagy Medve csillagképben, Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben, Charles Messier pedig M 97 számon katalogizálta. A Bagoly-köd 2600 fényévnyire található, és összetett szerkezetű planetáris ködnek számít. A központi csillaga 16m látszólagos fényességű, amely 0,7 naptömegű. A köd maga kb. 0,15 naptömegnyi anyagot tartalmaz és mintegy 6000 éve alakult ki. Nevét Lord Rosse adta neki; mert az alakja egy bagoly fejére emlékeztet, ahol a két kerek, sötét folt a szemeknek felel meg.

Megfigyelése[szerkesztés]

Alacsony felületi fényessége miatt kis távcsövekkel nehezen látható, de fényképfelvételeken megjelennek a bagoly "szemei" is.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Owl Nebula
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagoly-köd témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]


Science.jpg    NGC 3585  •  NGC 3586  •  NGC 3587  •  NGC 3588  •  NGC 3589