Amstetten (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amstetten
Szent István templom
Szent István templom
Amstetten címere
Amstetten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang város
Járás Amstetteni járás
Polgármester Ursula Puchebner (SPÖ)
Irányítószám 3300, 3311, 3361, 3362, 3363
Körzethívószám 07472
Forgalmi rendszám AM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség23 656 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség441 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület51,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Amstetten (Ausztria)
Amstetten
Amstetten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 07′, k. h. 14° 52′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 14° 52′
Amstetten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amstetten témájú médiaállományokat.

Amstetten Ausztria Alsó-Ausztria tartományában található település, az Amstetteni járás székhelye. A város a tartomány délnyugati részén helyezkedik el. Lakosainak száma 22 880 (2013).

Fekvése[szerkesztés]

Ennstől délkeketre, Wieselburgtól nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Amstetten régen

Amstetten és környéke az itt feltárt leletek alapján már a neolitikum idején , majd a bronz és vaskorban, majd a római időkben is lakott volt, itt haladt át a római út. Később a vándorlások idején az ország ismét elnéptelenedett, szlávok telepedtek le itt. A 7. században pedig az avarok használták a római utat, majd Nagy Károly avarok elleni küzdelme idején 788-ban itt Ybbsfeld, Neumarkt közelében folyt az úgynevezett "Campo Ibose" csata.

Amstettent a 11. században alapították. 1276-ban lett mezőváros. A város jelentőségére utal, hogy lencse formájú nagy főtere már a 13. században kialakult. Városi rangot 1872-ben kapott, újkori fejlődét azonban csak 1858-tól számítják, ekkor kapcsolódott be ugyanis a vasúthálózatba.

Napjainkban 22 ezer lakosú modern iparváros és kereskedelmi központ, Alsó-Ausztria Dunától délre eső nyugati szögletének körzeti székhelye.

A városnak modern sport- és rendezvénycsarnokkal (Johann Pölz-Halle), fedett uszodája, lovardája és nagy strandfürdője is van.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szt. István plébániatemplom (Pfarrkirche St. Stephan) - 14. századból való háromhajós csarnoktemplom: egyes részei valószínű, hogy már 1170-ben a plébánia alapításakor is állhattak.
  • Szt. Agáta templom (Preinsbacher strasse) - A város keleti peremének egy dombján áll az egyszerű külsejű épület. Kimagasló szentélye gótikus berendezése egységes, késő barokk. (Szt, Kristóf freskó).
  • Urschitz történelmi fegyvergyűjtemény (Historische Waffensamlung) - Az Edla kastélyban. Benne több mint 400 fegyver másolatával, a keltáktól a 19. századig.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]