Amstetten (Ausztria)

	Amstetten
	Szent István templom
	; Amstetten címere
	; Amstetten címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Rang	város
Járás	Amstetteni járás
Polgármester	Ursula Puchebner (SPÖ)
Irányítószám	3300, 3311, 3361, 3362, 3363
Körzethívószám	07472
Forgalmi rendszám	AM
Testvérvárosok	Lista Alsfeld; Ruelle-sur-Touvre; Pergine Valsugana; Roudnice nad Labem;
	Népesség
Teljes népesség	23 656 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	441 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	51,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Amstetten Pozíció Ausztria térképén
	é. sz. 48° 07′, k. h. 14° 52′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 14° 52′
	Amstetten weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Amstetten témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Amstetten Ausztria Alsó-Ausztria tartományában található település, az Amstetteni járás székhelye. A város a tartomány délnyugati részén helyezkedik el. Lakosainak száma 22 880 (2013).

Fekvése[szerkesztés]

Ennstől délkeketre, Wieselburgtól nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Amstetten régen

Amstetten és környéke az itt feltárt leletek alapján már a neolitikum idején , majd a bronz és vaskorban, majd a római időkben is lakott volt, itt haladt át a római út. Később a vándorlások idején az ország ismét elnéptelenedett, szlávok telepedtek le itt. A 7. században pedig az avarok használták a római utat, majd Nagy Károly avarok elleni küzdelme idején 788-ban itt Ybbsfeld, Neumarkt közelében folyt az úgynevezett "Campo Ibose" csata.

Amstettent a 11. században alapították. 1276-ban lett mezőváros. A város jelentőségére utal, hogy lencse formájú nagy főtere már a 13. században kialakult. Városi rangot 1872-ben kapott, újkori fejlődét azonban csak 1858-tól számítják, ekkor kapcsolódott be ugyanis a vasúthálózatba.

Napjainkban 22 ezer lakosú modern iparváros és kereskedelmi központ, Alsó-Ausztria Dunától délre eső nyugati szögletének körzeti székhelye.

A városnak modern sport- és rendezvénycsarnokkal (Johann Pölz-Halle), fedett uszodája, lovardája és nagy strandfürdője is van.

Nevezetességek[szerkesztés]

Szt. István plébániatemplom (Pfarrkirche St. Stephan) - 14. századból való háromhajós csarnoktemplom: egyes részei valószínű, hogy már 1170-ben a plébánia alapításakor is állhattak.
Szt. Agáta templom (Preinsbacher strasse) - A város keleti peremének egy dombján áll az egyszerű külsejű épület. Kimagasló szentélye gótikus berendezése egységes, késő barokk. (Szt, Kristóf freskó).
Urschitz történelmi fegyvergyűjtemény (Historische Waffensamlung) - Az Edla kastélyban. Benne több mint 400 fegyver másolatával, a keltáktól a 19. századig.