Strengberg
| Strengberg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Amstetteni járás | ||
| Irányítószám | 3314 | ||
| Körzethívószám | 07432 | ||
| Forgalmi rendszám | AM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2055 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 358 m | ||
| Terület | 36,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Strengberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Strengberg témájú médiaállományokat. | |||
Strengberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 2150 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Strengberg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Dunától délre. Területének 19,1%-a erdő, 70,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Au (2 lakos 2023-ban), Limbach (546), Ottendorf (193), Ramsau (490), Strengberg (555) és Thürnbuch (364).
A környező önkormányzatok: keletre Wallsee-Sindelburg, délre Wolfsbach, délnyugatra Haag, nyugatra Sankt Valentin, északnyugatra Sankt Pantaleon-Erla és Naarn im Machlande, északkeletre Mitterkirchen im Machland.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezőváros területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt, a birodalom dunai határát védte az az őrtorony, melynek maradványai az Engelbach-híd mellett találhatóak.
A 9. századtól területe a bajorországi tegernseei bencés apátság birtoka volt egészen annak 1803-as feloszlatásáig; ekkor még Kroisbach néven ismerték. Templomát 1031-ben szentelte fel a passaui püspök.
A Strengberg ("hosszúhegy") nevet 1225 körül kapta a település és ugyanebben az évben már mezővárosként hivatkoznak rá. A későbbiekben fontos kiváltságokat kapott, többek között II. Miksa császártól (1564-1576) a gabona-, bor- és vászonkereskedelemre.
A reformáció idején lakói többsége protestánssá vált. Bécs 1683-as második török ostroma idején 68 polgár esett áldozatul a török portyázóknak. Mivel a Duna-menti település fontos postakocsi-útvonalon feküdt, postaállomásán prominens vendégek is megszálltak, többek között Mária Terézia, VI. Pius pápa, illetve 1805-ben, amikor a franciák elfoglalták a mezővárost, Napóleon császár.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A strengbergi önkormányzat területén 2023 januárjában 2150 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 2000-2300 között mozog. 2020-ban az ittlakók 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 1,5% mohamedánnak, 1,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97,3%) a törökök alkották 0,6%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 2 028 |
| 2018 | 2 055 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az achleiteni kastély (a tegernseei kolostor volt uradalmi központja)
- a Mária mennybevétele-plébániatemplom
- a volt postaállomás (a 19. században átépítették), ma városháza
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002". Statistik Austria: Population at the beginning of the year for municipalities since 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal. 2023. január.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Strengberg Gedächtnis des Landes
- 30534 - Strengberg Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Strengberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

