Zeillern
| Zeillern | |||
.JPG) | |||
| A Szt. Jakab-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Amstetteni járás | ||
| Irányítószám | 3311 | ||
| Körzethívószám | 07472 | ||
| Forgalmi rendszám | AM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1865 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 290 m | ||
| Terület | 21,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 48″, k. h. 14° 48′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 48″, k. h. 14° 48′ 29″ | |||
| Zeillern weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zeillern témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zeillern osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 1906 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Zeillern a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna völgyében, a Zeitlbach folyó mentén. Területének 16,2%-a erdő, 73,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzatban egyetlen katasztrális község található.
A környező önkormányzatok: északkeletre Ardagger, délkeletre Amstetten, délnyugatra Oed-Öhling, északnyugatra Wallsee-Sindelburg.
Története[szerkesztés]
A 9. században Nagy Károly adományozta a Zeitelbach környéki földeket a bajorországi niederalteichi apátságnak, adományát unokája, Német Lajos 863-ban megerősítette. A falut először 1140-ben említik Zidelaren néven ("zidelari" ófelnémet nyelven méhészt jelent). Birtokosai gyakran cserélődtek, 1330-ig a Traun családé volt, 1380-ban a Seisenegger nemzetség szerezte meg. 1462-ben Bernhard von Seisenegg plébániát építtetett és a falu állandó papot kapott. A Seiseneggek a templomot is átépítették késő gótikus stílusban.
1633-ban Zeillern (már a Tattenbach grófok birtokaként) mezővárosi jogokat kapott. 1664-ben Konrad Balthasar von Starhemberg gróf vásárolta meg és a régi várat kastéllyá alakíttatta át. 1784-ben II. József egyházreformját követően az addigi egyházi felügyeletet ellátó ardaggeri apátságot bezárták és Zeillern önálló egyházközséggé vált. 1805. november 5-én a Murat vezette francia hadsereg előőrse részben a mezőváros területén csapott össze a Kutuzov által irányított orosz-osztrák hátvéddel (boxhofeni vagy amstetteni csata). A 19. század végén a bécsi betegbiztosítási alap vásárolta meg a zeillerni kastélyt, amelyben pihenőotthont rendezett be. A mezőváros 1961-ben kapta címerét. A kastély 1976-ban az önkormányzat tulajdonába került.
Lakosság[szerkesztés]
A zeillerni önkormányzat területén 2023 januárjában 1906 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 98%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország polgára volt. 2001-ben a lakosok 97,4%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (98,5%) a horvátok alkották 0,5%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 837
|
| 2018 | 1 865
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a zeillerni kastély
- a Szt. Jakab-plébániatemplom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- Zeillern Statistik Austria
- Zeillern Gedächtnis des Landes
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zeillern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
