Ugrás a tartalomhoz

Amazoni kúszósül

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amazoni kúszósül
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Amazoni kúszósül egy USA-i állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Erethizontoidea
Család: Kúszósülfélék (Erethizontidae)
Alcsalád: Valódi kúszósülök (Erethizontinae)
Nem: Coendou
Lacépède, 1799
Faj: C. prehensilis
Tudományos név
Coendou prehensilis
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Hystrix prehensilis Linnaeus, 1758
  • Coendou boliviensis Gray, 1850
  • Coendou brandtii Jentink, 1879
  • Coendou centralis Thomas, 1903
  • Coendou cuandu Desmarest, 1822
  • Coendou longicatus Lacépède, 1799
  • Coendou platycentrotus Brandt, 1835
  • Coendou prehensilis sanctamartae Allen, 1904
  • Coendou tricolor Gray, 1850
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amazoni kúszósül témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazoni kúszósül témájú médiaállományokat és Amazoni kúszósül témájú kategóriát.

Az amazoni kúszósül más néven kapaszkodófarkú kúszósül (Coendou prehensilis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a kúszósülfélék (Erethizontidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Coendou emlősnem típusfaja.

A Coendou sanctamartae (Allen, 1904) nevű állatot, korábban az amazoni kúszósül alfajának tekintették.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Amerika esőerdejében honos. Előfordul Brazíliában, Argentínában, Venezuelában, Guyanában, Suriname-ban, Francia Guyanában, Bolíviában, továbbá Trinidad szigetén is.

Megjelenése

[szerkesztés]
Kitömött amazoni kúszósül a londoni Természettudományi Múzeumban

A 33–34 centiméter hosszú farok a kapaszkodásra való. A tarajos sülhöz hasonlóan egész testét tüskék borítják, amik a védelmét szolgálják. Az amazoni kúszósülnek csak hasán nincs tüske, ha az amazoni kúszósült a földön egy jaguár lepi meg, egyetlen lehetősége a menekülésre, hogy összegömbölyödik és bízik tüskéiben, amelyek ilyenkor az állat erős bőrizomzatának összehúzódása következtében kimerevednek.

Életmódja

[szerkesztés]

Éjjel aktív, a nappalt az ágak között, vagy egy nagyobb fa üregében szundikálással tölti. Alkonyatkor aztán komótosan felmászik a növények csúcsára, és levelekkel, fiatal hajtásokkal, érett gyümölccsel táplálkozik. Az amazoni kúszósül javarészt fán lakó állat.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az amazoni kúszósül 578 naposan ivarérett. A párzási időszak februárban történik. 70-80 napos vemhesség után az anyaállat általában 4 kölyköt hoz világra. Az újszülöttek átlagosan 408 grammosak, szőrük kezdetben még puha, azonban néhány nap alatt megkeményedik, és kialakulnak a kicsinyek védelméhez nélkülözhetetlen tüskék.

Források

[szerkesztés]