Althann Mihály Frigyes
| Althann Mihály Frigyes | |
 | |
| Született | 1682. július 20. Kłodzko |
| Elhunyt | 1734. június 20. (51 évesen) Vác |
| Felekezet | római katolikus egyház |
| Althann Mihály Frigyes a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Althann Mihály Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Gróf Althann Mihály Frigyes (németül: Michael Friedrich von Althann), (Glatz, 1682. július 20. – Vác, 1734. június 20.) váci megyés püspök.
Élete
[szerkesztés]A gimnáziumot Neuhausban, a filozófiát és teológiát Rómában a jezsuitáknál végezte. Fölszentelése után prágai, olomouci, varsói, illetve wrocławi (boroszlói) kanonok lett. Ezen kívül altbunzlaui nagyprépost volt. 1714-ben a király Rómába küldte a Rota Romana auditorának. 1718-ban váci püspökké nevezték ki, már azon év őszén canonica visitatiót tartott. Az 1714. április 28-i királyi rendelet értelmében Alsónémediben, Hartyánban, Mogyoródon, Szadán, Szentmártonkátán, Veresegyházán és Üllőn visszafoglalta a protestánsoktól a templomokat. Valószínűleg 1718-ban készíttette el Vác térképét és telekkönyvét.
1719-ben bíboros lett, III. Károly magyar király római követté, majd nápolyi alkirállyá nevezte ki. Távollétében Berkes András volt a helynöke. Nápolyban kitűnt jótékonyságával és mivel Szent Januarius vére imádságára rendkívüli időben fölforrt, csodatévőnek tartották. Egyik fő szorgalmazója volt Nepomuki János szentté avatásának. 1729-ben Berkes András halála után lemondott az alkirályságról és hazatért. Azonnal föllépett a papság visszaéléseivel szemben. Pest vármegye protestáns rendjei tiltakoztak a templomok visszafoglalása ellen. A király 1731-ben intézkedett, ami ellen a protestánsok és ő is tiltakozott. A pápához föllebbezett. A király ezért kolostorba akarta száműzni, és csak a nuncius közbenjárására tekintett el ettől. Bécsbe idézték, de a második idézésre sem jelent meg. A király ezért lefoglaltatta a püspökség javadalmait, és csak 1732 elején engesztelődött meg.
Kormányzása idején a plébániák számát 34-ről 59-re növelte. 1732-ben szemináriumot építtetett. Ciliciumviselő aszkéta volt.
Unokaöccse, Michael Karl von Althann követte a püspöki székben.
Művei
[szerkesztés]- Instructio brevis pro archidiaconis ruralibus ac parochis. Pécs, 1719.
- III. Károlyhoz intézett fölterjesztése. In: Roskoványi: Monumenta Cath. III, 146.
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
- Mendlik 1864, 74.
- Gams 1873, 384.
- Fraknói 1895, 442.
- Pallas I, 507.
- Chobot II, 611.
- Nagy J. Győző – Korompay Tibor: A két Althann váci püspöksége. Vác, 1941
- Schematismus Vac. 1970, 178.
- Pandula Attila: A „váci” Althannok címerei. Magyar Sion. Új folyam. 2008/1, 120.
- Szilárdfy Zoltán: Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában. Vác, 2010
További információk
[szerkesztés]- Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530–2000. Budapest, Mikes Kiadó Kft., 2000
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Váci pantheon. Az életrajzokat összeáll. Forró Katalin. [Vác], Váci Grafikai Műhely, [1992]
- Szilárdfy Zoltán: Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2010 (Vácegyházmegye múltjából)
