Alkanol-aminok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az alkanol-aminok vagy amino-alkoholok olyan szerves vegyületek, amelyekben egy alkánláncon hidroxil (−OH) és amino (−NH2, −NHR, −NR2) funkciós csoport is található.

2-amino-alkoholok[szerkesztés]

Az etanol-amin, egy egyszerű amino-alkohol kémiai szerkezete

A 2-amino-alkoholok a szerves vegyületek egyik fontos osztálya, amelyek mind amin, mind alkohol funkciós csoportot tartalmaznak. Előállításuk gyakorta aminok epoxidokkal történő reakciójával történik, számos ipari alkalmazásuk ismert. Az egyszerű alkanol-aminokat oldószerként, szintetikus intermedierként és magas forráspontú bázisokként használják.[1]

Gyakori amino-alkoholok

  • Etanol-aminok
  • Aminometil-propanol
  • Heptaminol
  • Izoetarin
  • Propanol-aminok
  • Sphingosine
  • Metanol-amin (a legegyszerűbb amino-alkohol)
  • Dimetil-etanol-amin
  • N-metil-etanol-amin

Béta-blokkolók[szerkesztés]

A béta-blokkolók egyik alosztályát gyakran alkanol-amin béta-blokkolóknak nevezik. Jellemző példák:

Természetes vegyületek[szerkesztés]

A legtöbb fehérje és peptid mind alkohol-, mind aminocsoportot tartalmaz. Formálisan két aminosav is alkanol-amin: a szerin és a hidroxiprolin.

Aminosavakból származó 2-amino-alkoholok[szerkesztés]

Hidrogénezéssel elméletileg minden aminosav a megfelelő 2-amino-alkohollá redukálható. Erre példa a (prolinból nyert) prolinol és a (valinból származtatható) valinol.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ethanolamines and Propanolamines, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH. DOI: 10.1002/14356007.a10_001 (2002) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alkanolamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.