Aliz gloucesteri hercegné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aliz gloucesteri hercegné
Alice Christabel Montagu Douglas Scott
Gloucesteri hercegné

Életrajzi adatok
UralkodóházWindsor-ház
Született1901. december 25.[1][2][3][4][5]
Montagu House, London
Elhunyt2004. október 29. (102 évesen)[6][1][2][3][4]
Kensington-palota
NyughelyeFrogmore Királyi Mauzóleum, Windsor
2004. november 5.
ÉdesapjaJohn Montagu Douglas Scott, Buccleuch 7. hercege
ÉdesanyjaLady Margaret Bridgeman
Testvére(i)
  • Walter Montagu Douglas Scott, 8th Duke of Buccleuch
  • Lord William Montagu Douglas Scott
HázastársaHenrik gloucesteri herceg
Gyermekei
Aliz gloucesteri hercegné aláírása
Aliz gloucesteri hercegné aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aliz gloucesteri hercegné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aliz gloucesteri hercegné (London, 1901. december 25.London, 2004. október 29.; lánykori neve Alice Christabel Montagu Douglas Scott) a brit királyi család, a Windsor-ház tagja volt házassága révén. Férje Henrik gloucesteri herceg volt, V. György brit király és Mária királyné harmadik fia volt.

Aliz hercegné házassága révén a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet brit királynő nagynénje lett. Apai nagybátyja, Sir Herbert Andrew Montagu Douglas Scott révén unokatestvére volt Marian Louisa Montagu Douglas Scott, Sára yorki hercegné nagyanyja.[7] Aliz hercegné unokahúga Alexandra kenti hercegnő, aki egyik keresztnevét (Christabel) Aliz tiszteletére kapta.

Ifjúkora[szerkesztés]

Aliz 1901. december 25-én született a londoni Montagu House-ban, családja londoni rezidenciáján. Szülei John Montagu Douglas Scott, Buccleuch és Queensberry hercege és Lady Margaret Bridgeman. Apja révén II. Károly angol király közvetlen (bár nem törvényes) leszármazottja. Fiatalkora nagy részét a család angliai és skóciai birtokain töltötte, tanulmányait a St James’s School for Girls lányiskolában végezte.

Házassága[szerkesztés]

Alizt 1935 augusztusában jegyezte el Henrik gloucesteri herceg, V. György brit király és Teck Mária brit királyné harmadik fia és decemberben, a Buckingham-palota kápolnájában tartották esküvőjüket.[8] A pár eredetileg egy fényes esküvőt tervezett a westminsteri apátsági templomban, de 1935. október 19-én Aliz apja meghalt, ezt és V. György egészségi állapotát figyelembe véve inkább egy szűkkörű ceremóniát tartottak.[8] Koszorúslánya nővére, Lady Angela Scott, unokatestvérei Lady Elizabeth Scott, Miss Clare Phipps, Miss Anne Hawkins, férjének unokatestvérei, Erzsébet hercegnő és Margit hercegnő, unokatestvére Miss Moyra Scott és férje unokatestvére, Lady Mary Cambridge voltak.

Kezdetben a herceg és a hercegné Aldershotban laktak, ahol a herceg éppen a brit hadsereg vezérkari tanfolyamát végezte.

1936-ban, V. György halálát és VIII. Eduárd lemondását követően Henrik hercegnek le kellett szerelnie a hadseregből, hogy testvére koronázását követően eleget tudjon tenni hivatalos kötelezettségeinek. A pár ekkor megkapta a londoni St James’s-palota York-házát mint hivatalos rezidenciát. 1938-ban vásárolták meg Northamptonshire-ben Barnwell Manort, ami azóta is a család hivatalos vidéki rezidenciája.

Henrik hercegnek és Aliz hercegnének két gyermeke született

Tevékenysége[szerkesztés]

Aliz hercegné és férje, Henrik herceg egy 1945-ös ausztrál bélyegen.

VI. György brit király trónra lépését követően a hercegi pár rengeteget utazott hivatalos feladataik ellátása érdekében. A második világháború alatt Henrik herceg a brit hadseregben teljesített szolgálatot, míg Aliz hercegné a Nemzetközi Vöröskereszt és a Szt. János-rend munkatársa lett. 1940-ben a női kisegítő légierő (Women's Auxiliary Air Force, WAAF) vezetője lett, a háború után kinevezték a WAAF tiszteletbeli parancsnokává és 1990-ben tiszteletbeli légimarsall lett. Emellett Erzsébet királyné, V. György hitvesének helyettese volt, aki a Királyi Ápolóhadtest parancsnoka volt.

1945 és 1947 között Canberrában éltek, mivel Henrik herceget kinevezték Ausztrália brit főkormányzójává.

Aliz hercegnőt a brit és nemzetközösségi fegyveres erők tucatnyi alakulata választotta tiszteletbeli parancsnokának vagy parancsnokhelyettesének, többek között a Király Saját Skót Határőrezrede, a Northamptonshire Ezred, a 2. Kelet-Angliai Ezred, a Királyi Angol Ezred, a Gloucester Hercegnéje Saját Lincolnshire és Northamptonshire Ezred, a Királyi Huszárezred, illetve a Királyi Ír Lovascsendőrezred.

1975-ben Aliz hercegnő lett az első nő, aki megkapta a brit Bath-rend[halott link] nagykeresztjét. 1981-ben The Memoirs of Princess Alice, Duchess of Gloucester („Aliz hercegnő gloucester hercegné emlékiratai”) címmel adta ki önéletrajzát. 1991-ben jelent meg a második, átdolgozott kiadás Memories of Ninety Years („Kilencven év emlékei”) címmel.

1994-ben Richárd hercegnek pénzügyi nehézségek miatt bérbe kellett adnia Barnwell Manort és Aliz hercegnő a Kensington-palotába költözött, ahol Richárddal és Birgittével élt egy fedél alatt. 1999 után, megromlott egészségi állapota miatt, már nem vett részt több hivatalos eseményen.

2001 decemberében a királyi család ünnepséget rendezett Aliz hercegnő 100. születésnapjának tiszteletére. Ezen a rendezvényen jelent meg utoljára a nyilvánosság előtt Aliz (és Margit hercegnő, II. Erzsébet húga, aki 2002. február 9-én halt meg). Miután 2002 márciusában meghalt Erzsébet anyakirályné, Aliz hercegnő lett a királyi család legidősebb tagja.

Aliz hercegnő 2004. október 29-én, álmában halt meg a Kensington-palotában. Temetésére november 5-én került sor, a szertartást a windsori kastély kápolnájában végezték, az elhunytat a Frogmore Királyi Mauzóleumban helyezték nyugovóra.

Címei, kitüntetései[szerkesztés]

1974. június 10-én meghalt Henrik herceg, utóda második fia, Richárd herceg lett. Ekkor Aliz engedélyt kért és kapott unokatestvérétől, II. Erzsébet királynőtől, hogy az ilyenkor szokásos „Ő királyi fensége Gloucester hercegének özvegye” cím helyett „Ő királyi fensége Aliz hercegnő, Gloucester hercegnéje” címet használhassa. A gloucesteri hercegné címet ekkor Richárd felesége, Brigitta gloucesteri hercegné használta.

Bár születése jogán nem volt brit királyi hercegnő, de mivel V. György brit király közvetlen fiúági leszármazottjával kötött házasságot, használhatta az „Aliz hercegnő” nevet.[9]

Címei
  • 1901. december 25. – 1935. november 6-ig: Lady Alice Montagu Douglas Scott
  • 1935. november 6. – 1974. június 10-ig: Ő királyi fensége Aliz gloucesteri hercegné
  • 1974. június 10. – 2004. október 29-ig: Ő királyi fensége Aliz hercegnő, gloucesteri hercegné
Aliz hercegnő személyes címere
Brit kitüntetései Nagy-Britannia
Külföldi kitüntetései
  • Románia A Román Koronarend nagykeresztje, 1938
  • Egyiptom A Nishan al-Kamal rend nagykeresztje, 1950
  • Etiópia Sába Királynője Rend nagykeresztje, 1958

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BnF források (francia nyelven)
  6. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk/1673159.stm
  7. Phonis-Phine, Christopher: Mr.. Wikepedia, the free encyclopedia. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  8. a b HRH Princess Alice, Duchess of Gloucester, Memories of Ninety Years, London: Collins & Brown Ltd., 1991, p. 138.
  9. A brit szokások szerint a nem nemesi származású feleségek neve „a férj keresztneve” és „hercegné”.
  10. http://www.london-gazette.co.uk/issues/34406/supplements/3729

Kapcsolódó kiadványok[szerkesztés]

  • Ronald Allison and Sarah Riddell, eds., The Royal Encyclopedia (London: Macmillan, 1991), ISBN 0-333-53810-2.
  • Marlene A. Eilers, Queen Victoria's Descendants (New York: Atlantic International Publishing, 1987), ISBN 91-630-5964-9.
  • Princess Alice, Duchess of Gloucester, The Memoirs of Princess Alice, Duchess of Gloucester (London: Collins, 1983), ISBN 0-00-216646-1.
  • Princess Alice, Duchess of Gloucester, Memories of Ninety Years (London: Collins & Brown Ltd, 1991), ISBN 1-85585-048-6.

Külső hivatkozások[szerkesztés]