Ugrás a tartalomhoz

Alföld–Fiumei Vasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alföld–Fiumei Vasút
Eszék vasútállomás, a társaság vonalának végpontja
Eszék vasútállomás, a társaság vonalának végpontja
Típusvasúttársaság
Alapítva1862
Megszűnt1884. december 1.
JogutódMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Iparágvasúti közlekedés
SablonWikidataSegítség

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a 19. században. Vasútvonala az 1869-1871 között épült NagyváradBékéscsabaSzegedSzabadkaEszék vasútvonal volt, melyet az EszékVillány szárnyvonal egészített ki, kapcsolatot teremtve a Mohács-Pécsi vasúttal. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül, a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe.

A vasútvonal tervezése 1862-ben kezdődött. A vasúttársaság 1863. március 29-én kapta meg az engedélyt az előmunkálatokra, augusztusra már elkészültek a tervek, Csaba és Szeged között megkezdődtek a földmunkák. Pénz hiányában azonban többször elakadt az építkezés, csak 1869-re készült el az első szakasz. További két év kellett a többi vonalrész megépültéhez.

Az Alföld–Fiumei Vasút építésének emléktáblája Békéscsaba vasútállomáson
Az egyes szakaszok megnyitásának időpontjai
Szakasz Átadás időpontja
SzegedSzabadkaZombor 1869. szeptember 11.
Szeged Rókus–Szeged Nagyállomás 1869. szeptember 11.
CsabaHódmezővásárhely 1870. június 16.
HódmezővásárhelySzeged 1870. november 16.
ZomborEszék 1870. december 20.
EszékVillány 1870. december 20.
Csaba–Nagyvárad 1871. szeptember 14.

A vasútvonal Szegednél külön külön szintben keresztezte az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság Pest–Szeged–Temesvár-vonalát, de nem volt közös állomásuk. A mai nagyállomás az Államvasút-Társaságé, míg a rókusi állomás az Alföld–Fiumei Vasúté volt. Emiatt szükség volt egy 3 km-es összekötő vágányra. Ma az egyenes, Szabadkára tartó irány megszűnésével ezen folyik a forgalom.

1870-ben a társaság engedélyt kapott Fiume felé folytatásként az EszékKárolyváros szakasz megépítésére, azonban ezt 1877-ben visszavonták, a szakaszt más társaság készítette el. Az AFV nyugati végpontja Eszék maradt.

A vasúttársaság nehéz gazdasági helyzetbe került, ezért 1884. december 1-jével az állam megvásárolta, a vonalai a MÁV tulajdonába kerültek.

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat szétdarabolta, jelenleg Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia területén fekszik, viszont az összes határátmenet járható, a síneket sehol sem szedték fel. Az Alföld–Fiumei Vasút vonalának magyarországi szakaszai jelenleg a következő vasútvonalak részét képezik: