Alfred von Schlieffen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred von Schlieffen
Született 1833. február 28.
Porosz Királyság, Berlin
Meghalt 1913. január 4. (79 évesen)
 Német Birodalom Berlin
Sírhely Invalidenfriedhof
Állampolgársága porosz
Nemzetisége német
Fegyvernem Német Hadsereg
Szolgálati ideje 18541913
Rendfokozata tábornok
Csatái Porosz–osztrák–olasz háború
porosz–francia háború
Kitüntetései
  • Fekete Sas-rend
  • Order of Saint Hubert
  • Grand Cross of the Military Merit Order (Bavaria)
Szülei Auguste von Schönberg
Magnus, Graf von Schlieffen
Iskolái Humboldt Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred von Schlieffen témájú médiaállományokat.

Alfred Graf von Schlieffen (Porosz Királyság, Berlin, 1833. február 28.Német Birodalom, 1913. január 4.) német katona, tábornok, vezérkari főnök, a később híressé vált ún. Schlieffen-terv kidolgozója.

Élete[szerkesztés]

Von Schlieffen 1833. december 28-án született a Porosz Királyság fővárosában, Berlinben. Apja magas rangú porosz katonatiszt volt. 1854-ben lépett be a porosz hadseregbe. Részt vett az Ausztria elleni kéthetes, porosz–osztrák–olasz háborúban, majd az 18701871-es porosz–francia háborúban. 1884-től a hadtörténeti részt vezette és 1891-től vezérkari főnök. Németországnak ekkoriban kellett szembesülnie az esetleges két frontos háború veszélyével, ami Franciaország és Oroszország felől fenyegetett. A vezérkarnak készítenie kellett egy tervet az esetleges háború esetén. Ezt a tervet Von Schlieffen tábornok tervezte meg és őróla Schlieffen-tervnek nevezték el. A terv lényegében abból állt, hogy a védekező fegyverrendszerek (aknamezők, szögesdrót, telepített géppuskafészkek) megerősödése miatt egy európai háború esetén minden bizonnyal állóháború alakul ki, melyet csak meglepetésszerű és gyors előnyomulással lehet megelőzni. A tábornokot ez a hadműveleti terv tette híressé, azonban a terv hibákat is tartalmazott, melyek később az első világháborúban felszínre is kerültek. Ezt azonban Von Schlieffen már nem érte meg, a háború előtt egy évvel, 1913. január 4-én meghalt.

Hatása[szerkesztés]

Habár terve nem vált be a nagy háborúban és állóháború alakult ki, Schlieffen nagy hatást ért el a hadászat történetében. Jelentősen befolyásolta a következő nemzedék tábornokainak a gondolkodásmódját. Elsősorban a hadseregek manőverezésének elméleti terén alkotott maradandót, a katonai akadémiákon mind a mai napig kötelező tananyag. Schlieffen elképzeléseit felhasználva dolgozta ki egy német katonai vezetőkből álló csoport a Blitzkrieg, azaz a villámháború elvét.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]