Alexander Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alexander Ferenc
Alexander Ferenc emléktáblája Berlinben
Alexander Ferenc emléktáblája Berlinben
Életrajzi adatok
Született1891. január 22.
Budapest
Elhunyt1964. március 8. (73 évesen)
Palm Springs
Ismeretes mint
SzüleiAlexander Bernát
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Ferenc témájú médiaállományokat.

Alexander Ferenc, Franz Alexander (Budapest, 1891. január 22.[1]Palm Springs, Kalifornia, 1964. március 8.) orvos, pszichiáter, egyetemi tanár, pszichoanalitikus, a pszichoszomatikus gyógyászat úttörője, a „chicagói iskola” megalapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Alexander Bernát és Brössler Regina fia.[2] A göttingeni egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, s miután visszatért Budapestre, az elmebetegségek biokémiai vonatkozásaival, majd a klasszikus organikus szemléletbe nem illő esetekkel foglalkozott. 1919-től a Berlini Pszichoanalitikus Intézetben működött, illetve itt folytatott tanulmányokat. Mentora Karl Abraham volt. 1921. február 26-án Charlottenburgban feleségül vette a nála három évvel fiatalabb, trieszti születésű Venier Anna írónőt.[3] Ezután az USA-ba távozott, s 1932-től a Chicagói Pszichoanalitikai Intézet igazgatója, 1956 és 1964 között a Mount Sinai Kórház (Los Angeles) Pszichiátriai és Pszichoanalitikai Kutatóintézetének igazgatója, 1957 és 1964 között pedig a Dél-Kaliforniai Egyetemen a klinikai pszichiátria egyetemi tanára volt. Szerepe volt a pszichoanalízis amerikai elterjesztésében. Irányzata a klasszikus pszichoanalízishez képest nagyobb hangsúlyt helyez a terápiás beavatkozás megvalósítására. Legismertebb munkái a pszichés zavaroknak a testi megbetegedésekben játszott szerepével, a pszichoszomatikus szemlélet kialakításával kapcsolatosak. Számos testi betegség pszichológiai dinamikáját próbálta feltárni.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Fundamentals of psychoanalysis (New York, 1948);
  • Studies in psychosomatic medicine (T. French-csel, New York, 1948);
  • Psychosomatic medicine (New York, 1950);
  • Psychoanalysis and psychotherapy (London, 1957);
  • The history of psychiatry (S. T. Selesnickel-lel, New York, 1966).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alexander Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 57/1921. folyószáma alatt.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub