Akrokerauni-hegyvidék
| Akrokerauni-hegyvidék | |
 | |
| A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység | |
| Magasság | 2045 m |
| Hely |
 Albánia |
| Legmagasabb pont | Çika-hegy |
| Hosszúság | 100 km |
| Elhelyezkedése | |
 Akrokerauni-hegyvidék
Pozíció Albánia térképén
| |
| é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″ | |
Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek közép- és magashegységi láncai mintegy 100 kilométer hosszan húzódnak a Vlorai-öböltól Porto Palermo öbléig. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Çika-hegy. A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál találkoznak, ettől délre már a Çika-hegység gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.
A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:
- Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félszigettől északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli-délkeleti irányban folytatja útját. Északról a Karaburun-félsziget, keletről a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut, 1499 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó – Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m). A hegyvidék további részeitől eltérően tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1]
- Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy (Maja e Qorres, 2018 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
- Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m). A Lungara- és a Çika-hegység geológiailag a Jón-öv részei, uralkodó kőzete a karbon mészkő, kréta kori dolomit és homokkő, a völgyekben és az alacsonyabb dombokon flis-, homok- és agyagösszletek váltakoznak.[2]
Noha orogenetikai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:
- Çorraji-hát: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
- Levani-hát: A Borsh falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hát és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).
Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai[szerkesztés]
Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hát főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.
| Hegy (magyarul) | Hegy (albánul) | Hegység | Magasság (m) | Koordináta |
|---|---|---|---|---|
| Çika-hegy | Maja e Çikës | Çika-hegység | 2044 | é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397° |
| Qorre-hegy | Maja e Qorres | Lungara-hegység | 2018 | é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056° |
| Qiramanga-hegy | Maja e Qiramangës | Lungara-hegység | 1863 | é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192° |
| Val i Bufit-hegy | Maja Vali i Bufit | Çika-hegység | 1862 | é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531° |
| Brataji-hegy | Maja e Bratajt | Lungara-hegység | 1829 | é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296° |
| Stogoj-hegy | Maja e Stogojt | Lungara-hegység | 1825 | é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179° |
| Paliska-hegy | Maja e Paliskës | Lungara-hegység | 1700 | é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979° |
| Mesimer-hegy | Maja e Mesimerit | Çika-hegység | 1694 | é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916° |
| Bogonica-hegy | Maja e Bogonicës | Çika-hegység | 1672 | é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352° |
| Matos-hegy | Maja Matos | Lungara-hegység | 1537 | é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989° |
| Shendëlli-hegy | Maja e Shendëlliut | Rrëza e Kanalit | 1499 | é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259° |
| Sqillovik-hegy | Maja e Sqillovikut | Lungara-hegység | 1485 | é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790° |
| Zog-hegy | Maja e Zogut | Çika-hegység | 1481 | é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336° |
| Bredh-hegy | Maja e Bredhit | Rrëza e Kanalit | 1480 | é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437° |
| Gjipal-hegy | Maja e Gjipalit | Rrëza e Kanalit | 1445 | é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562° |
| Çorraji-hegy | Maja e Çorrajt | Çorraji-hát | 1403 | é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450° |
| Shisha-hegy | Maja e Shishës | Çorraji-hát | 1390 | é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426° |
| Hosszú-hegy | Maja e Gjatë | Rrëza e Kanalit | 1371 | é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116° |
| Val-hegy | Maja e Valit | Rrëza e Kanalit | 1363 | é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053° |
| Thanas-hegy | Maja e Thanasit | Rrëza e Kanalit | 1352 | é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739° |
| Ali Hila-hegy | Maja e Ali Hilës | Rrëza e Kanalit | 1323 | é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892° |
| Mëlleza-hegy | Maja e Mëllezës | Lungara-hegység | 1281 | é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610° |
| Shtrunga e Gurit-hegy | Maja e Shtrungës së Gurit | Rrëza e Kanalit | 1247 | é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786° |
| Kollovoçka-hegy | Maja e Kollovoçkës | Rrëza e Kanalit | 1228 | é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686° |
| Gargull-hegy | Maja e Gargullit | Levani-hát | 1215 | é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063° |
| Shtruga e Bitrit-hegy | Maja e Shtrugës së Bitrit | Çika-hegység | 1213 | é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588° |
| Lëpieta-hegy | Maja e Lëpietës | Çika-hegység | 1198 | é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818° |
| Qeparo-hegy | Maja e Qeparos | Çorraji-hát | 1194 | é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438° |
| Nikëzi-hegy | Maja e Nikëziut | Çika-hegység | 1183 | é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764° |
| Piksa-hegy | Maja e Piksës | Levani-hát | 1136 | é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073° |
| Reç-hegy | Maja e Reçit | Levani-hát | 1116 | é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008° |
| Gostila-hegy | Maja e Gostilës | Levani-hát | 1102 | é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905° |
| Mblerëza-hegy | Maja e Mblerëzës | Çika-hegység | 1095 | é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988° |
| Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’) | Maja e Lugjeve | Levani-hát | 1045 | é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042° |
| Kelkaza-hegy | Maja e Kelkazës | Lungara-hegység | 981 | é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957° |
| Lavan-hegy | Maja e Lavanit | Levani-hát | 953 | é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351° |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sheme & Mara 2017 :57.
- ↑ Sheme & Mara 2017 :57.
Források[szerkesztés]
- Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. 35–36. o. arch Hozzáférés: 2019. június 24.
- Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. 166–167. o. ISBN 9789928028631
- Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
- Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
