Ugrás a tartalomhoz

Akrokerauni-hegyvidék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akrokerauni-hegyvidék
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
Magasság2045 m
Hely Albánia
Legmagasabb pontÇika-hegy
Hosszúság100 km
Elhelyezkedése
Akrokerauni-hegyvidék (Albánia)
Akrokerauni-hegyvidék
Akrokerauni-hegyvidék
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″40.198085°N 19.638963°EKoordináták: é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″40.198085°N 19.638963°E
Térkép

Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek közép- és magashegységi láncai mintegy 100 kilométer hosszan húzódnak a Vlorai-öböltól(wd) Porto Palermo öbléig. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Çika-hegy(wd). A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál találkoznak, ettől délre már a Çika-hegység(wd) gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.

A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:

  • Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félszigettől északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli-délkeleti irányban folytatja útját. Északról a Karaburun-félsziget, keletről a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut, 1499 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó – Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m). A hegyvidék további részeitől eltérően tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1]
  • Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy(wd) (Maja e Qorres, 2018 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
  • Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m). A Lungara- és a Çika-hegység geológiailag a Jón-öv részei, uralkodó kőzete a karbon mészkő, kréta kori dolomit és homokkő, a völgyekben és az alacsonyabb dombokon flis-, homok- és agyagösszletek váltakoznak.[2]


Noha orogenetikai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:

  • Çorraji-hát: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
  • Levani-hát: A Borsh(wd) falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hát és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).

Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Akrokerauni-hegyvidék és hegységei Dél-Albániában

Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hát főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.

Hegy (magyarul) Hegy (albánul) Hegység Magasság (m) Koordináta
Çika-hegyMaja e ÇikësÇika-hegység2044é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397°40.198000°N 19.639700°E
Qorre-hegyMaja e QorresLungara-hegység2018é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056°40.215800°N 19.605600°E
Qiramanga-hegyMaja e QiramangësLungara-hegység1863é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192°40.274300°N 19.619200°E
Val i Bufit-hegyMaja Vali i BufitÇika-hegység1862é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531°40.190900°N 19.653100°E
Brataji-hegyMaja e BratajtLungara-hegység1829é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296°40.267500°N 19.629600°E
Stogoj-hegyMaja e StogojtLungara-hegység1825é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179°40.270500°N 19.617900°E
Paliska-hegyMaja e PaliskësLungara-hegység1700é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979°40.242300°N 19.597900°E
Mesimer-hegyMaja e MesimeritÇika-hegység1694é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916°40.181400°N 19.691600°E
Bogonica-hegyMaja e BogonicësÇika-hegység1672é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352°40.178900°N 19.735200°E
Matos-hegyMaja MatosLungara-hegység1537é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989°40.280000°N 19.598900°E
Shendëlli-hegyMaja e ShendëlliutRrëza e Kanalit1499é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259°40.225100°N 19.525900°E
Sqillovik-hegyMaja e SqillovikutLungara-hegység1485é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790°40.282700°N 19.579000°E
Zog-hegyMaja e ZogutÇika-hegység1481é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336°40.167600°N 19.733600°E
Bredh-hegyMaja e BredhitRrëza e Kanalit1480é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437°40.217400°N 19.543700°E
Gjipal-hegyMaja e GjipalitRrëza e Kanalit1445é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562°40.208500°N 19.556200°E
Çorraji-hegyMaja e ÇorrajtÇorraji-hát1403é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450°40.120500°N 19.845000°E
Shisha-hegyMaja e ShishësÇorraji-hát1390é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426°40.128500°N 19.842600°E
Hosszú-hegyMaja e GjatëRrëza e Kanalit1371é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116°40.240600°N 19.511600°E
Val-hegyMaja e ValitRrëza e Kanalit1363é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053°40.246400°N 19.505300°E
Thanas-hegyMaja e ThanasitRrëza e Kanalit1352é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739°40.198800°N 19.573900°E
Ali Hila-hegyMaja e Ali HilësRrëza e Kanalit1323é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892°40.251100°N 19.489200°E
Mëlleza-hegyMaja e MëllezësLungara-hegység1281é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610°40.299800°N 19.561000°E
Shtrunga e Gurit-hegyMaja e Shtrungës së GuritRrëza e Kanalit1247é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786°40.259500°N 19.478600°E
Kollovoçka-hegyMaja e KollovoçkësRrëza e Kanalit1228é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686°40.264500°N 19.468600°E
Gargull-hegyMaja e GargullitLevani-hát1215é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063°40.078100°N 19.906300°E
Shtruga e Bitrit-hegyMaja e Shtrugës së BitritÇika-hegység1213é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588°40.150700°N 19.758800°E
Lëpieta-hegyMaja e LëpietësÇika-hegység1198é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818°40.144600°N 19.781800°E
Qeparo-hegyMaja e QeparosÇorraji-hát1194é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438°40.100400°N 19.843800°E
Nikëzi-hegyMaja e NikëziutÇika-hegység1183é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764°40.152800°N 19.776400°E
Piksa-hegyMaja e PiksësLevani-hát1136é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073°40.044200°N 19.907300°E
Reç-hegyMaja e ReçitLevani-hát1116é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008°40.072800°N 19.900800°E
Gostila-hegyMaja e GostilësLevani-hát1102é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905°40.063100°N 19.890500°E
Mblerëza-hegyMaja e MblerëzësÇika-hegység1095é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988°40.156100°N 19.698800°E
Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’)Maja e LugjeveLevani-hát1045é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042°40.039000°N 19.904200°E
Kelkaza-hegyMaja e KelkazësLungara-hegység981é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957°40.312900°N 19.595700°E
Lavan-hegyMaja e LavanitLevani-hát953é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351°39.996000°N 19.935100°E

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. 35–36. o. arch Hozzáférés: 2019. június 24.  
  • Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. 166–167. o. ISBN 9789928028631  
  • Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
  • Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akrokerauni-hegyvidék&oldid=26275817”