Akrokerauni-hegyvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akrokerauni-hegyvidék
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység
A hegyvidék részlete a Jón-tenger felől, előtérben a Rrëza e Kanalit, a háttérben a Çika-hegység

Magasság2045 m
Hely Albánia
Legmagasabb pontÇika-hegy
Hosszúság100 km
Elhelyezkedése
Akrokerauni-hegyvidék (Albánia)
Akrokerauni-hegyvidék
Akrokerauni-hegyvidék
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″Koordináták: é. sz. 40° 11′ 53″, k. h. 19° 38′ 20″
Térkép

Az Akrokerauni-hegyvidék (albán Malësia Akrokeraune) vagy Tengermelléki-hegyvidék (albán Malet Bregdetare, Vargu Detar) a dél-albániai hegységrendszer nyugati tagja, amelynek közép- és magashegységi láncai mintegy 100 kilométer hosszan húzódnak a Vlorai-öböltól(wd) Porto Palermo öbléig. Legmagasabb pontja a 2045 méteres Çika-hegy(wd). A hegyvidéket három nagyobb hegység északnyugat–délkeleti, illetve észak–déli csapásirányú vonulata alkotja: az északkeleti Lungara-hegység és az északnyugati Rrëza e Kanalit láncai a Llogara-hágónál találkoznak, ettől délre már a Çika-hegység(wd) gerince húzódik. A két északi hegység a Vlorai-öblöt és a Dukati-síkot zárja közre. Keletről a Shushica, majd a Kudhës-patak völgye határolja a hegyvidéket, míg nyugaton, a Karaburun-félszigetnél és az Albán-Riviéra parti sávjában a hegylábak meredek parttal ereszkednek a Jón-tengerbe. A csapadékos, mediterrán hegyvidéki éghajlatú hegyláncok fő természeti értéke a Llogarai Nemzeti Park. A hegységek benépesültsége alacsony, a településhálózat ritka, de peremvidékükön találhatóak Vlora, Orikum és Himara városai. A Fiert Sarandával összekötő SH8-as főút átvezet a Llogara-hágón, majd nyugatról kíséri a Çika-hegység vonulatait.

A hegyvidéket alkotó hegységek a következők:

  • Rrëza e Kanalit: A Karaburun-félszigettől északnyugat–délkeleti irányban húzódó hegylánc, amely a Jón-tenger partvidékén mintegy 25 kilométeren keresztül húzódva a Llogara-hágónál találkozik a Lungara-hegységgel. A két hegység itt egyesül a Çika-hegységben, amely déli-délkeleti irányban folytatja útját. Északról a Karaburun-félsziget, keletről a Dukati-sík határolja, legmagasabb pontja a Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut, 1499 m). Földtani szempontból a Rrëza e Kanalit északi nyúlványa a magát a 15 kilométer hosszú Karaburun-félszigetet – sőt, a Sazan-szigetet is alkotó – Karaburun-hegység, amelynek legmagasabb pontja a Kora-hegy (Maja e Korës, 826 m). A hegyvidék további részeitől eltérően tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1]
  • Lungara-hegység: A Vlora délkeleti szomszédságától kiinduló hegyvonulat mintegy 30 kilométeren át húzódik déli irányba egészen a Llogara-hágóig. Legmagasabb csúcsa a hágó közelében található Qorre-hegy(wd) (Maja e Qorres, 2018 m). Nyugatról a Vlorai-öböl, majd a Dukati-sík határolja, keletről pedig a Shushica völgye kíséri vonulatait. A Lungarát a Llogara-hágó választja el a Rrëza e Kanalit hegységtől, délkeleten pedig a Çika-hegységben folytatódik az Akrokerauni-hegyvidék.
  • Çika-hegység: A Llogara-hágótól kezdetben északnyugat–délkeleti, majd észak–déli csapásirányba váltva egészen a Porto Palermo öböl keleti oldaláig, mintegy 30 kilométeren át húzódó láncolat. Nyugatról az Albán-Riviéra keskeny parti síksága, keletről a Shushica, majd délkeletről a Kudhës-patak (Përroi i Kudhësit) völgye határolja. Legmagasabb pontja a Llogara-hágó közelében magasodó Çika-hegy (Maja e Çikës, 2045 m). A Lungara- és a Çika-hegység geológiailag a Jón-öv részei, uralkodó kőzete a karbon mészkő, kréta kori dolomit és homokkő, a völgyekben és az alacsonyabb dombokon flis-, homok- és agyagösszletek váltakoznak.[2]


Noha orogenetikai értelemben elkülönül, gyakran az Akrokerauni-hegyvidékhez számítanak további két kistájat:

  • Çorraji-hát: A mintegy 10 kilométeres észak–déli irányú hegyhátat nyugatról a Kudhës-, keletről a Borsh- és a Fterra-patakok völgye határolja, legmagasabb pontja a Çorraji-hegy (Maja e Çorrajt, 1403 m).
  • Levani-hát: A Borsh(wd) falutól keletre kiinduló hegyhát 15 kilométeren keresztül fut délkeleti irányban. Nyugatról a Çorraji-hát és az Albán-Riviéra, keletről a Kalasa-patak völgye határolja. Délnyugati részén, a Hundecova-patak völgyében fut a Shënvasili-hágó, amely az Albán-Riviéra és a Delvinai-medence közötti összeköttetést biztosítja. Legmagasabb csúcsa a Gargull-hegy (Maja e Gargullit, 1215 m).

Az Akrokerauni-hegyvidék főbb csúcsai[szerkesztés]

Az Akrokerauni-hegyvidék és hegységei Dél-Albániában

Az Akrokerauni-hegyvidék, valamint a Çorraji- és Levani-hát főbb hegyei, tengerszint feletti magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők.

Hegy (magyarul) Hegy (albánul) Hegység Magasság (m) Koordináta
Çika-hegy Maja e Çikës Çika-hegység 2044 é. sz. 40,1980°, k. h. 19,6397°
Qorre-hegy Maja e Qorres Lungara-hegység 2018 é. sz. 40,2158°, k. h. 19,6056°
Qiramanga-hegy Maja e Qiramangës Lungara-hegység 1863 é. sz. 40,2743°, k. h. 19,6192°
Val i Bufit-hegy Maja Vali i Bufit Çika-hegység 1862 é. sz. 40,1909°, k. h. 19,6531°
Brataji-hegy Maja e Bratajt Lungara-hegység 1829 é. sz. 40,2675°, k. h. 19,6296°
Stogoj-hegy Maja e Stogojt Lungara-hegység 1825 é. sz. 40,2705°, k. h. 19,6179°
Paliska-hegy Maja e Paliskës Lungara-hegység 1700 é. sz. 40,2423°, k. h. 19,5979°
Mesimer-hegy Maja e Mesimerit Çika-hegység 1694 é. sz. 40,1814°, k. h. 19,6916°
Bogonica-hegy Maja e Bogonicës Çika-hegység 1672 é. sz. 40,1789°, k. h. 19,7352°
Matos-hegy Maja Matos Lungara-hegység 1537 é. sz. 40,2800°, k. h. 19,5989°
Shendëlli-hegy Maja e Shendëlliut Rrëza e Kanalit 1499 é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259°
Sqillovik-hegy Maja e Sqillovikut Lungara-hegység 1485 é. sz. 40,2827°, k. h. 19,5790°
Zog-hegy Maja e Zogut Çika-hegység 1481 é. sz. 40,1676°, k. h. 19,7336°
Bredh-hegy Maja e Bredhit Rrëza e Kanalit 1480 é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437°
Gjipal-hegy Maja e Gjipalit Rrëza e Kanalit 1445 é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562°
Çorraji-hegy Maja e Çorrajt Çorraji-hát 1403 é. sz. 40,1205°, k. h. 19,8450°
Shisha-hegy Maja e Shishës Çorraji-hát 1390 é. sz. 40,1285°, k. h. 19,8426°
Hosszú-hegy Maja e Gjatë Rrëza e Kanalit 1371 é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116°
Val-hegy Maja e Valit Rrëza e Kanalit 1363 é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053°
Thanas-hegy Maja e Thanasit Rrëza e Kanalit 1352 é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739°
Ali Hila-hegy Maja e Ali Hilës Rrëza e Kanalit 1323 é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892°
Mëlleza-hegy Maja e Mëllezës Lungara-hegység 1281 é. sz. 40,2998°, k. h. 19,5610°
Shtrunga e Gurit-hegy Maja e Shtrungës së Gurit Rrëza e Kanalit 1247 é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786°
Kollovoçka-hegy Maja e Kollovoçkës Rrëza e Kanalit 1228 é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686°
Gargull-hegy Maja e Gargullit Levani-hát 1215 é. sz. 40,0781°, k. h. 19,9063°
Shtruga e Bitrit-hegy Maja e Shtrugës së Bitrit Çika-hegység 1213 é. sz. 40,1507°, k. h. 19,7588°
Lëpieta-hegy Maja e Lëpietës Çika-hegység 1198 é. sz. 40,1446°, k. h. 19,7818°
Qeparo-hegy Maja e Qeparos Çorraji-hát 1194 é. sz. 40,1004°, k. h. 19,8438°
Nikëzi-hegy Maja e Nikëziut Çika-hegység 1183 é. sz. 40,1528°, k. h. 19,7764°
Piksa-hegy Maja e Piksës Levani-hát 1136 é. sz. 40,0442°, k. h. 19,9073°
Reç-hegy Maja e Reçit Levani-hát 1116 é. sz. 40,0728°, k. h. 19,9008°
Gostila-hegy Maja e Gostilës Levani-hát 1102 é. sz. 40,0631°, k. h. 19,8905°
Mblerëza-hegy Maja e Mblerëzës Çika-hegység 1095 é. sz. 40,1561°, k. h. 19,6988°
Lugjët-hegy (’Vályúk hegye’) Maja e Lugjeve Levani-hát 1045 é. sz. 40,0390°, k. h. 19,9042°
Kelkaza-hegy Maja e Kelkazës Lungara-hegység 0981 é. sz. 40,3129°, k. h. 19,5957°
Lavan-hegy Maja e Lavanit Levani-hát 0953 é. sz. 39,9960°, k. h. 19,9351°

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. 35–36. o. arch Hozzáférés: 2019. június 24.  
  • Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. 166–167. o. ISBN 9789928028631  
  • Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
  • Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.