Shushica (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Shushica
A Shushica Drashovicánál
A Shushica Drashovicánál
Országok Albánia
Földrajzi adatok
Hosszkb. 75 km
Forrás Thatë-hegy (Griba-hegység)
Torkolat Vjosa
é. sz. 40° 34′ 08″, k. h. 19° 34′ 13″Koordináták: é. sz. 40° 34′ 08″, k. h. 19° 34′ 13″
A Wikimédia Commons tartalmaz Shushica témájú médiaállományokat.

A Shushica vagy Vlora-folyó (albán Lumi i Vlorës) kb. 75 kilométer hosszú, 10-15 méteres mederszélességű folyó Albánia délnyugati részén, az Adriai-tengerbe tartó Vjosa bal oldali mellékvize. A folyó partján fekvő jelentősebb települések a folyás irányában: Kuç(wd), Kallarat(wd), Vranisht(wd), Brataj(wd), Lepenica(wd), Gjorm(wd), Kota(wd), Drashovica(wd) és Peshkëpia(wd). Kotáig a Shushica völgyében fut a Vlora városát Kurvelesh(wd) vidékével összekötő SH76-os jelű főút. Innen déli irányban egy többnyire jó minőségű, de jelöletlen másodrendű út kíséri a folyását. A Shushicán átvezető jelentősebb hidak Drashovicánál, Gjormnál és Vranishtnál találhatóak.[1]

A folyó forrásvidéke a Griba-hegységben(wd), Kuç településtől keletre, az 1567 méter magas Thatë-hegy (Maja e Thatë) délnyugati lejtőin található, kb. 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A forrástól Kuç faluig húzódó rövid szakaszát Zhur-Kuçit néven ismerik. Innen nyugat–északnyugati irányban folyik tovább, majd Vranishtnál völgye északnyugati irányba fordul. Felső szakaszán keletről a Griba-hegység, nyugatról pedig az Akrokerauni-hegyvidékhez tartozó Çika-hegység(wd) és Lungara-hegység kíséri az útját. Kotánál völgye északi irányba fordul, ezt követően a Lungara-hegység keleti oldalában továbbfolyó Shushicát keletről a változatos felszínű Selenicai-dombság kíséri. Itt a folyó felső szakaszának szűk – Gjormnál például 600 méteres – völgytalpa fokozatosan kiszélesedik, mígnem kiér a Vjosa széles völgyébe, és Armen(wd) közelében beletorkollik az Adriai-tengerbe tartó folyóba.[2] Legnagyobb mellékvize a szintén a Griba-hegységben eredő Smokthina, amely Bratajnál torkollik a Shushicába. További jobb oldali mellékfolyói a Fshikur, a Brusja és a Vllahina. Bal oldali, az Akrokerauni-hegyvidékről érkező mellékvizei jobbára ideiglenes vízfolyások (Bogonica, Tërbaç, Gumenica stb.).[3]

A Shushica völgye az ókorban relatíve sűrűn benépesült terület, az illírek közé tartozó amantok szállásterülete volt. Olyan jelentős hellenizálódott települések álltak ezen a vidéken, mint Olümpé és Amantia.[4] A római korban Apollónia és Onchesmos közötti út egy része a Shushica völgyében vezetett, ennek védelmét volt hivatott biztosítani a Vranishtnál épített erőd.[5] Völgye természetes felvonulási útvonalként adódott a stratégiai jelentőségű Vlora városának megtámadásához, a második világháború éveiben több, a partizánok és a megszállók közötti ütközetre került sor például Gjormnál és Drashovicánál.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pasha 2006 :34–35.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  2. Pasha 2006 :33–35.; Sheme & Mara 2017 :113., 167.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. Pasha 2006 :35.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  4. Gilkes 2013 :25.; Sheme & Mara 2017 :168.
  5. Wilkes 2006 :174.
  6. Pearson 2005 :94., 98.

Források[szerkesztés]

  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301