Abram Petrovics Hannibal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Abram Petrovics Hannibal
Hannibal[1]
Hannibal[1]
Született 1696.
Etióp Császárság[2]
Elhunyt 1781. május 14.
Suyda[3]
Állampolgársága orosz
Házastársa
  • Evdokia Andreevna Dioper (1731–)[4][5]
  • Christina-Regina von Sheberg (1736–)[6]
Gyermekei
  • Osip Gannibal
  • Ivan Gannibal
  • Pyotr Gannibal
  • Isaak Gannibal
Foglalkozása tábornok, hadmérnök, kormányzó
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky[7]
  • Szent Anna-rend (1748)
Sírhely Kopore County[8]

Abram Petrovics Hannibal aláírása
Abram Petrovics Hannibal aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abram Petrovics Hannibal témájú médiaállományokat.

Abram Petrovics Hannibal (oroszul Абрам Петрович Ганнибал, más néven Gannibal vagy Hannibal vagy Ibrahim Hannibal vagy Abram Petrov, 1696. – 1781. május 14.) afrikai származású orosz tábornok, hadmérnök, Reval kormányzója, Alekszandr Szergejevics Puskin dédapja. I. Péter orosz cár hívatta Oroszországba, ahol a tábornoki rangig vitte.

Élete[szerkesztés]

Hannibál megkeresztelését bizonyító felirat Vilniuszban

Származása ismeretlen. A legkorábbi írások azt sugallják, hogy valamikor 1696 táján születhetett egy Lagon nevű etióp faluban, a mai Etiópia területén.[9] Egy kisebb földesúr 19. gyereke volt. Egy 1996-os kutatás szerint igazából a kameruni Logone-Birni szultánátusból származik.[10] Egy 1742-es dokumentumban, amikor nemességet kapott, a címerére egy elefánt képét és a rejtélyes FVMMO szót kérvényezte. Ez állítólag hazáját, Kotokót jelképezi, bár a szöveg a következő lehet: Fortuna Vitam Meam Mutavit Oppido, ami azt jelenti: A sors megváltoztatta az életem a városban.

Hétéves korában, 1703 körül Konstantinápolyba került, mivel a nemesemberek fiait akkor a szultán elé vitték, hogy rabszolgának adják el őket. 1704-ben a konstantinápolyi orosz nagykövet, Szavva Raguzinszkij-Vlagyiszlavics vette maga mellé, aki a felettesei parancsai szerint cselekedett. Mindez I. Péter cár utasítására történt. Nem ő volt az egyetlen fekete fiú, akivel ezt cselekedték. Akkoriban számos szerecsen fiú szolgált az európai udvarokban.

Hannibált 1705-ben keresztelték meg Vilnában. Keresztapja maga a cár volt.

Oktatása[szerkesztés]

1717-ben Párizsba került, ahol bölcsészeti-, természettudományi- és harci tudományokat tanult. Akkor már számos nyelvben szerzett jártasságot, ismerte a matematikát és a geometriát. XV. Lajos francia király oldalán harcolt annak unokaöccse, V. Fülöp spanyol király ellen, és kapitányi rangot kapott. Ekkor vette fel a Hannibal nevet is, a neves karthágói harcos tiszteletére. Párizsban olyan személyiségekkel találkozott, mint Denis Diderot és Voltaire.

I. Péter uralkodása alatt[szerkesztés]

Egy A. Hanibal néven aláírt levél Revalból, 1744. március 22-i dátummal

1722-re befejezte tanulmányait, és vissza kívánt térni Oroszországba. Írt I. Péternek, és engedélyt kért, hogy szárazföldön térhessen vissza, ne tengeren. Állítólag a hazaúton találkozott Péter cárral, pár kilométerrel Moszkva előtt.

1725-ben meghalt I. Péter, ezután 1727-ben Szibériába száműzték. 1730-ban térhetett csak vissza. 1741-ben Erzsébet orosz cárnő udvarában lett fontos személyiség, tábornokká nevezték ki, és ő lett Reval, a mai Tallinn kormányzója. Ezt a pozíciót 1742 és 1752 között töltötte be. 1762-ben vonult nyugállományba.

Családja[szerkesztés]

Ivan Gannibal, Abram legidősebb fia

Hannibál kétszer nősült. Első felesége a görög Evdokia Dioper volt, 1731-ben házasodtak össze. Egy lányuk született. Mivel feleségét kényszerítették a házasságra, hűtlen lett, mikor ez kiderült, Hannibál börtönbe záratta, ahol 11 évet töltött áldatlan viszonyok között. Hannibál ekkor egy másik nővel, Christina Regina Siöberggel (17051781) élt együtt, akit 1736-ban vett el Tallinnban, egy évvel közös gyermekük születése után. Ekkor hivatalosan még mindig érvényes volt első házassága. 1753-ban sikerült elválni Diopertől. Második feleségének családja Skandináviából és Németországból származott. Christinával tíz gyerekük született, köztük egy fiú, Oszip.[11] Oszipnak lett egy lánya, Nagyezsda, aki Alekszandr Szergejevics Puskin anyja volt. Hannibál legidősebb fia, Ivan tengerésztiszt lett, és 1779-ben a második legmagasabb rangig vitte.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyes kutatók szerint ez a festmény Hannibal portréja. Más szakemberek viszont azt mondják, hogy a kép Ivan Ivanovics Meller tábornokot ábrázolja.
  2. 15–25
  3. умеръ въ Суйдѣ ихъ отецъ, Абрамъ Петровичъ
  4. 238, Несчастная женитьба его, въ 1731 г., на Евдокіи Андреевнѣ Діоперъ причинила ему много горя.
  5. В начале 1731 г. Г. женился в Петербурге на гречанке Евдокии Андреевне Диопер и вскоре был командирован в Пернов учить кондукторов математике и черчению.
  6. 239-240, и въ 1736 году, не дождавшись окончанія дѣла о разводѣ съ женою, женился на Христинѣ фонъ Шёберхъ.
  7. 246, а 30-го августа 1760 г. Императрица Елисавета возложила на него орденъ св. Александра Невскаго
  8. 246, Абрамъ Петровичъ умеръ въ Суйдѣ и былъ похороненъ на кладбищѣ между селомъ Суйдой и селомъ Кобринымъ; могила его, какъ выяснилось послѣ нашей поѣздки на мѣсто, донынѣ не сохранилась, надгробная плита исчезла, да и самая кладбищенская церковь Воскресенія, выстроенная въ 1718 г. графомъ Апраксинымъ, была разобрана и перенесена въ 1848 году на ея нынѣшнее мѣсто, въ село Суйду.
  9. Homer Smith, «Hannibal and Russian Arms», Ethiopia Observer, vol. 6, juillet 1957
  10. Dieudonné Gnammankou: Abraham Hanibal – l’aïeul noir de Pouchkine, Paris 1996, Seite 15–25.
  11. Elin Galtung Lihaug. «Aus Brandenburg nach Skandinavien, dem Baltikum und Rußland. Eine Abstammungslinie von Claus von Grabow bis Alexander Sergejewitsch Puschkin 1581–1837». Archiv für Familiengeschichtsforschung, 11, 32–46, 2007.

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]