4386 Lüst
| 4386 Lüst | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 26.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Reimar Lüst |
| Alternatív név | 6829 P-L, 1974 FO1, 3279 T-3 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 567 000 015 km (3,79 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 379 247 626 km (2,535 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 473 123 821 km (3,163 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,198[1] |
| Orbitális periódus | 2054,341 nap 5,62 év[1] |
| Közepes anomália | 136,265°[1] |
| Inklináció | 11,413°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 25,245°[1] |
| Perihélium szöge | 125,191°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 15,663 km |
| Albedó | 0,06 |
| Abszolút fényesség | 12,7[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 4386 Lüst (ideiglenes jelöléssel 6829 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 26-án.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
