4180 Anaxagoras
| 4180 Anaxagoras | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Klazomenai Anaxagorasz |
| Alternatív név | 6092 P-L, 1980 GH1, 1985 QJ2, 1985 QX3 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 465 157 390 km (3,109 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 315 847 585 km (2,111 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 390 502 488 km (2,61 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,191[1] |
| Orbitális periódus | 1540,444 nap 4,22 év[1] |
| Közepes anomália | 313,083°[1] |
| Inklináció | 10,915°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 196,461°[1] |
| Perihélium szöge | 28,21°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 9,719 km |
| Albedó | 0,079 |
| Abszolút fényesség | 13,0[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 4180 Anaxagoras (ideiglenes jelöléssel 6092 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
