2317 Galya
| 2317 Galya | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[2] |
| Alternatív név | 2524 P-L, 1972 RL3, 1976 SY7 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 439 463 462 km (2,938 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 315 558 996 km (2,109 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 377 511 229 km (2,524 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,164[1] |
| Orbitális periódus | 1464,216 nap 4,01 év[1] |
| Közepes anomália | 38,594°[1] |
| Inklináció | 4,167°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 187,329°[1] |
| Perihélium szöge | 204,386°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Forgási periódus | 2,6 h[1] |
| Abszolút fényesség | 13,42[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 2317 Galya (ideiglenes jelöléssel 2524 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
