2041 Lancelot
| 2041 Lancelot | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Lancelot |
| Alternatív név | 2523 P-L, 1972 XO2, 1973 AP3 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 566 399 215 km (3,786 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 376 073 683 km (2,514 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 471 236 449 km (3,15 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,202[1] |
| Orbitális periódus | 2042,061 nap 5,59 év[1] |
| Közepes anomália | 220,141°[1] |
| Inklináció | 2,982°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 134,157°[1] |
| Perihélium szöge | 275,026°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 13,37 km[1] |
| Albedó | 0,13[1] |
| Abszolút fényesség | 12,2[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 2041 Lancelot (ideiglenes jelöléssel 2523 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
