1990-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
| |||||||||||||
A rendszerváltás utáni első köztársaságielnök-választást Magyarországon 1990. május 2-án tartották. Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az 1990-es népszavazás eredményeként a köztársasági elnököt a parlament választja meg.
Előzmény[szerkesztés]
1989. november 26-án népszavazást tartottak Magyarországon. Többek között a köztársasági elnök megválasztásának idejéről is. Ennek értelmében a köztársasági elnököt az újonnan felálló országgyűlés után kell megválasztani. Ugyanakkor annak módjáról nem döntöttek. A kormánypárti MDF és a legerősebb ellenzéki párt az SZDSZ paktuma értelmében az SZDSZ volt jogosult köztársasági elnököt javasolni.
Jelöltek[szerkesztés]
SZDSZ - Az MDF-SZDSZ paktum értelmében a párt Göncz Árpádot jelölte államfőnek.
Szavazás[szerkesztés]
Göncz Árpádot az országgyűlés 295 igen, 13 nem ellenében köztársasági elnökké választotta.
Hivatalba lépés[szerkesztés]
Megválasztása után Göncz nem léphetett azonnal hivatalába, ugyanis Király Zoltán független képviselője népszavazást kezdeményezett a nép általi közvetlen államfő választásról.[1] Király kezdeményezése mögé beállt az MSZP-is. A népszavazást július 29-én rendezték, nagyon alacsony részvétel mellett (csak 14% szavazott, ez azóta is a legalacsonyabb eredmény). Az voksolók 85,9% támogatta volna a közvetlen elnökválasztást.
Az 1990-es magyarországi népszavazás érvénytelensége okán a Parlament 1990. augusztus 3-án megerősítette a május 2. elnökválasztás eredményét és így Göncz Árpád a harmadik magyar köztársaság első államfője lett.