1923 az irodalomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1923. év az irodalomban.

Események[szerkesztés]

  • Budapesten Tormay Cécile megindítja a Napkelet című szépirodalmi és kritikai folyóiratot. A lap 1940-ig állt fenn.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Próza[szerkesztés]

Költészet[szerkesztés]

  • D. H. Lawrence leghíresebb verseskötete: Birds, Beasts and Flowers (Madarak, vadak és virágok)[1]
  • Rainer Maria Rilke:
    • 1922-ben írt, 55 szonettből álló ciklusa: Sonnets to Orpheus (Szonettek Orpheuszhoz)
    • Duineser Elegien (Duinói elégiák) című, „tíz nagy költeményből álló ciklusa,” melyet a költő Duino várában kezdett írni és tíz évvel később Svájcban fejezett be[2]

Dráma[szerkesztés]

  • Seán O’Casey drámája: Egy orvlövész árnyéka (The Shadow of a Gunman), bemutató
  • Elmer Rice amerikai szerző expresszionista színdarabja: The Adding Machine (A számológép)
  • G. B. Shaw drámája: Szent Johanna (Saint Joan), bemutató decemberben
  • Ernst Toller: Der deutsche Hinkemann (A német sánta), megjelenés és bemutató

Magyar irodalom[szerkesztés]

  • Ady Endre posztumusz kötete: Az utolsó hajók
  • Áprily Lajos verseskötete: Esti párbeszéd (Nagyenyed)
  • Szabó Lőrinc kötete Kalibán!, benne a címadó költeménnyel
  • Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci-regénye (Kakuk Marci ifjúsága), melyet később több folytatás követ
  • Ebben az évben az erőteljesen fellendülő műfordítás-irodalom kiemelkedő teljesítményei látnak napvilágot:
    • Babits Mihálytól Dante Isteni színjátékának (Divina Commedia) magyarra fordítása (három kötet, 1913–1923)
    • Baudelaire A romlás virágai (Les fleurs du mal) című kötete összes versének átültetése, Babits Mihály, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc közös munkája
    • Tóth Árpád Örök virágok címmel közreadott műfordítás-kötete, benne többek között Shelley Óda a nyugati szélhez ( Ode to the West Wind) és Oscar Wilde nagy verse, A readingi fegyház balladája (The Ballad of Reading Goal)
    • Kosztolányi Dezső korábbi versfordításainak (Modern költők 1914) bővített kiadása 1921-ben jelent meg (három kötet)

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

  • január 3. – Jaroslav Hašek cseh humorista és szatirikus író; legismertebb műve a Švejk, a derék katona (* 1883)
  • január 9. – Katherine Mansfield új-zélandi születésű írónő (* 1888)
  • február 19. – Ivan Tavčar szlovén író, politikus, újságíró, a realizmus korának egyik első szlovén prózaírója (* 1851)
  • július 16. – Louis Couperus holland költő, író (* 1863)
  • november 9. – Pecz Vilmos nyelvész, klasszika-filológus, az Ókori lexikon (1902–1904) szerkesztője (* 1854)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története (Gondolat, Budapest, 1972, 601. o.)
  2. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 259. o.)