1877-es nagy vasutassztrájk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1877-es nagy vasutassztrájk
Dátum1877
A Wikimédia Commons tartalmaz 1877-es nagy vasutassztrájk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 1877-es nagy vasutassztrájk, amelyet néha Nagy felfordulásnak is neveznek, július 14-én kezdődött a nyugat-virginiai Martinsburgban, miután a Baltimore and Ohio Railroad (B&O) egy éven belül harmadszor is csökkentette a béreket. Az 1877-es nagy vasutassztrájk volt az első olyan sztrájk, amely az Amerikai Egyesült Államok több különböző államára is kiterjedt. 52 nappal később ez a sztrájk végül véget ért, miután nem hivatalos milíciák, a Nemzeti Gárda és szövetségi csapatok leverték. A gazdasági problémák és a vasutak által a bérekre gyakorolt nyomás miatt számos más városban, New Yorkban, Pennsylvaniában és Marylandben, Illinois és Missouri államban is sztrájkba léptek a munkások. Becslések szerint 100 ember halt meg az országszerte kitört zavargásokban. Martinsburgban, Pittsburghben, Philadelphiában és más városokban a munkások felgyújtották és elpusztították mind a fizikai létesítményeket, mind a vasút gördülőállományát - mozdonyokat és vasúti kocsikat. Egyes helyi lakosok attól tartottak, hogy a munkások az 1871-es párizsi kommünhöz hasonló forradalomra készülnek, míg mások csatlakoztak a vasutak elleni erőfeszítéseikhez.

Abban az időben a munkásokat nem képviselték szakszervezetek. A városi és állami kormányokat nem hivatalos milíciák, a Nemzeti Gárda, szövetségi csapatok és a vasutak által szervezett magánmilíciák segítették, akik mind a munkások ellen harcoltak. A zavargások széles körben elterjedtek, és a sztrájkok csúcspontján mintegy 100 000 munkás támogatta a sztrájkokat. A szövetségi csapatok több helyen történő beavatkozásával a sztrájkok nagy részét augusztus elejére leverték. A munkások továbbra is azon dolgoztak, hogy szakszervezetekbe szerveződve jobb bérekért és feltételekért dolgozzanak. A társadalmi zavaroktól tartva sok városban fegyvertárakat építettek a helyi nemzetőrség egységeinek támogatására; ezek a védelmi célú épületek ma is jelképei az ebben az időszakban a munkásfelkelések elfojtására tett erőfeszítéseknek.

Mivel a közvélemény figyelmét a munkások bére és körülményei felkeltették, a B&O 1880-ban megalapította az Alkalmazottak Segélyegyletét, hogy haláleseti juttatásokat és némi egészségügyi ellátást biztosítson. A vállalat 1884-ben nyugdíjalapot hozott létre. Később további fejlesztéseket hajtottak végre.

Az 1873-as pánik és a hosszú depresszió[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban az 1873-as pénzügyi pánikkal kezdődő és 65 hónapig tartó hosszú depresszió az amerikai történelem leghosszabb gazdasági visszaesése lett, beleértve a későbbi, sokkal híresebb, 45 hónapos Nagy gazdasági világválságot az 1930-as években.[1][2] A New York-i Jay Cooke bank csődjét gyorsan követte Henry Clews bankcsődje, és ez bankcsődök láncreakcióját indította el, átmenetileg lezárva a New York-i tőzsdét.[3]:65

A munkanélküliség drámaian megnőtt, 1876-ra elérte a 14 százalékot, még többen voltak súlyosan alulfoglalkoztatottak, és a bérek összességében a korábbi szint 45 százalékára estek vissza.[4] Amerikai vállalkozások ezrei mentek tönkre, több mint egymilliárd amerikai dollárnyi adósságot nem visszafizetve.[5] 1873-1874 telén New Yorkban minden negyedik munkás munkanélküli volt.[5]:167 Az új vasútvonalak országos építése az 1872-es 7500 mérföldről 1875-re mindössze 1600 mérföldre esett vissza,[6] és csak a vas- és acéltermelés 45%-kal esett vissza.[7][5]:167

A sztrájk véget ér[szerkesztés]

Az 1877-es nagy vasutassztrájk kezdte elveszíteni lendületét, amikor Hayes elnök szövetségi csapatokat küldött városról városra. A sztrájkoló városokba a korábban a polgárháború utáni újjáépítés során alkalmazott déli szövetségi csapatokat is küldtek, hogy szétoszlassák a tömegeket. Ezek a délről érkező csapatok néhány héttel korábban éppen a louisianai államparlamentet őrizték. Azért küldték őket, hogy megállítsák mind a vasúti munkások, mind a sztrájkoló városok lakosainak lázadásait. A New York-i Buffalo, Syracuse és Albany városok lakói közül sokan csatlakoztak a vasúti munkások sztrájkjához, mert elegük volt abból, hogy városi utcáikat a vasúttársaságok használják. Az ezeken a városokon áthaladó vasutak gyakran nagyon veszélyesek voltak, és rengeteg problémát okoztak a városi vállalkozásoknak és a városlakóknak egyaránt. Még a vasutassztrájkolók és a feldúlt polgárok együttes erőfeszítései ellenére is a csapatok helytálltak a sztrájkolókkal szemben, és engedelmeskedtek a parancsnokaiktól kapott parancsoknak. Ez, valamint a sztrájkolók szórványos és szervezetlen lázadásai végül az 1877-es nagy vasutassztrájk bukásához vezettek. Ezek a csapatok sztrájkot sztrájk után törtek meg, mígnem körülbelül 45 nappal a kezdete után véget ért az 1877-es nagy vasutassztrájk. Egy politikai vezető vagy a felkelést támogató párt támogatásának hiánya okozta valójában a sztrájk erejének szétfoszlását is.[8][9][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Business Cycle Expansions and Contractions. National Bureau of Economic Research. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 3.)
  2. ↑ Fels, Rendigs (1949). „The Long-Wave Depression, 1873-79”. The Review of Economics and Statistics 31 (1), 69–73. o. DOI:10.2307/1927196.  
  3. ↑ Masur, Gerhard. Imperial Berlin. New York: Basic Books (1970). ISBN 0465032095 
  4. ↑ Shelton, Josh: Pages from US Labor History: The Great Railroad Strike of 1877. [2003. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 25.)(Saved version of article available at )
  5. ↑ a b c Philip Mark Katz. Appomattox to Montmartre: Americans and the Paris Commune. Harvard University Press (1998). ISBN 0-674-32348-3 
  6. ↑ Paul Kleppner, "The Greenback and Prohibition Parties," in Arthur M. Schlesinger (ed.), History of U.S. Political Parties: Volume II, 1860–1910, The Gilded Age of Politics. New York: Chelsea House/R.R. Bowker Co., 1973; pg. 1556.
  7. ↑ David Glasner, Thomas F. Cooley. Depression of 1873-1879, Business Cycles and Depressions: An Encyclopedia. Taylor & Francis (1997). ISBN 0-8240-0944-4 
  8. ↑ Great Railroad Strike of 1877 | History, Facts, & Significance | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzáférés: 2023. március 17.)
  9. ↑ Piper, Jessica (2013. április 25.). „The Great Railroad Strike of 1877: A Catalyst for the American Labor Movement”. The History Teacher 47 (1), 93–110. o. ISSN 0018-2745.  
  10. ↑ Stowell, David O.. Streets, railroads, and the Great Strike of 1877. Chicago: University of Chicago Press (1999. április 25.). ISBN 0-226-77668-9. OCLC 40311590 

Irodalom[szerkesztés]

  • Bellesiles, Michael A.. 1877: America's Year of Living Violently. New York: New Press (2010). ISBN 9781595584410 
  • Bruce, Robert V.. 1877: Year of Violence. I.R. Dee (1957. április 25.). ISBN 9780929587059  online
  • DeMichele, Matthew. "Policing protest events: The Great Strike of 1877 and WTO protests of 1999." American Journal of Criminal Justice 33.1 (2008): 1-18.
  • Jentz, John B., and Richard Schneirov. “Combat in the Streets: The Railroad Strike of 1877 and Its Consequences.” in Chicago in the Age of Capital: Class, Politics, and Democracy during the Civil War and Reconstruction (University of Illinois Press, 2012), pp. 194–219. online
  • Lesh, Bruce. "Using Primary Sources to Teach the Rail Strike of 1877" OAH Magazine of History (1999) 13#w pp 38–47. DOI: 10.2307/25163309 online
  • Lloyd, John P. "The strike wave of 1877" in The Encyclopedia of Strikes in American History (2009) pp 177–190. online
  • Piper, Jessica. "The great railroad strike of 1877: A catalyst for the American labor movement." History Teacher 47.1 (2013): 93-110. online
  • Roediger, David. " '‘Not Only the Ruling Classes to Overcome, but Also the So-Called Mob': Class, Skill and Community in the St. Louis General Strike of 1877." Journal of Social History 19#2 (1985), pp. 213–39. online
  • Rondinole, Troy. "Drifting toward Industrial War: The Great Strike of 1877 and the Coming of a New Era." in The Great Industrial War: Framing Class Conflict in the Media, 1865-1950 (Rutgers University Press, 2010), pp. 38–57. online
  • Salvatore, Nick. "Railroad Workers and the Great Strike of 1877," Labor History (1980) 21#4 pp 522–45 online
  • Smith, Shannon M. “‘They Met Force with Force’: African American Protests and Social Status in Louisville’s 1877 Strike.” Register of the Kentucky Historical Society 115#1 (2017), pp. 1–37. online
  • Stowell, David O. Streets, Railroads, and the Great Strike of 1877, University of Chicago Press, 1999
  • Stowell, David O., editor. The Great Strikes of 1877, University of Illinois Press, 2008
  • Stowell, David O. “Albany’s Great Strike of 1877.” New York History 76#1 , 1995, pp. 31–55. online
  • Walker, Samuel C. “Railroad Strike of 1877 in Altoona.” Railway and Locomotive Historical Society Bulletin, no. 117, 1967, pp. 18–25. in Altoona, Pennsylvania online
  • White, Richard. Railroaded: The Transcontinentals and the Making of modern America (W.W. Norton, 2011). online
  • Yearley, Clifton K., Jr. "The Baltimore and Ohio Railroad Strike of 1877," Maryland Historical Magazine (1956) 51#3 pp. 118–211.

Elsődleges források[szerkesztés]

Népszerű történelem[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Great Railroad Strike of 1877
A Wikimédia Commons tartalmaz 1877-es nagy vasutassztrájk témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1877-es_nagy_vasutassztrájk&oldid=26795400”