1777 Gehrels

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1777 Gehrels
Felfedezése
Felfedező Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1]
Felfedezés ideje 1960. szeptember 24.[1]
Felfedezés helye Palomar Obszervatórium
Névadó Tom Gehrels
Alternatív nevek 4007 P-L, 1937 GN, 1941 BU, 1951 QB, 1958 DA, A905 UE, A923 AA
Pályaadatok
Epocha 2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága 400 541 058 km
(2,677 CsE)[1]
Perihélium távolsága 385 237 944 km
(2,575 CsE)[1]
Fél nagytengely 392 889 501 km
(2,626 CsE)[1]
Pálya excentricitása 0,019[1]
Orbitális periódus 1554,59 nap
4,26 év[1]
Közepes anomália 59,016°[1]
Inklináció 3,151°[1]
Felszálló csomó hossza 334,901°[1]
Perihélium szöge 134,825°[1]
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Forgási periódus 2,836 h[1]
Abszolút fényesség 11,1[1]

Az 1777 Gehrels (ideiglenes jelöléssel 4007 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)