1521
| 1521 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1521 |
| Ab urbe condita | 2274 |
| Bahái naptár | -323 – -322 |
| Berber naptár | 2471 |
| Bizánci naptár | 7029 – 7030 |
| Buddhista naptár | 2065 |
| Burmai naptár | 883 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1513 – 1514 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1576 – 1577 |
| Shaka Samvat | 1443 – 1444 |
| Holocén naptár | 11521 |
| Iráni naptár | 899 – 900 |
| Japán naptár | 2181 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4217–4218 |
| Kopt naptár | 1237 – 1238 |
| Koreai naptár | 3854 |
| Muszlim naptár | 927 – 928 |
| Szeleukida naptár | 1832–1833 |
| Örmény naptár | 970 ԹՎ ՋՀ |
| Thai szoláris naptár | 2064 |
| Zsidó naptár | 5281 – 5282 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520 – 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 3. – Luther Mártont egyházi átkokkal sújtják.[1]
- január 21. – X. Leó pápa Decet Romanum Pontificem kezdetű bullájával kiközösíti Luther Mártont.[2]
- április 17–18. – Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésen – V. Károly császár előtti két kihallgatás után is – megtagadja tanainak visszavonását.[1][2]
- április 28. – V. Károly német-római császár Ferdinánd öccsére bízza a Habsburgok örökös tartományainak – Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna – igazgatását.[3]
- május 4. – Bölcs Frigyes szász választófejedelem Junker Jörg (György lovag) néven 1522 márciusáig rejtegeti Luthert az Eisenach melletti Wartburg várában. (Ezt az időt Luther az Újtestemantum németre fordításával tölti.)[1]
- május 8. – A wormsi rendeletben Luthert és híveit kiközösítik,írásait és azok terjesztését betiltják.[1]
- május 18. – Szulejmán szultán Isztambulból Magyarország ellen indul hadseregével.[3] (Lásd: 1521-26-os magyar–török háború.)
- július 7. – A törökök beveszik Szabács várát, amit magyar és szerb katonák védenek.[3]
- július 10. – Piri Mehmed pasa nagyvezír hozzákezd Nándorfehérvár külső falainak lövéséhez.
- augusztus 29. – Az oszmánok elfoglalják Nándorfehérvárt.[3][4]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán
- Szulejmán szultán leromboltatja a Duna-Tisza összefolyása alatt, a Tarcal-hegység keleti lábánál fekvő Szalánkemén várát.[5]
- Hernán Cortés spanyol konkvisztádor megostromolja és beveszi az azték fővárost, Tenochtitlánt.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- az év folyamán –
- François de Coligny d’Andelot francia hadvezér, Coligny admirális és Châtillon bíboros fivére, a hugenotta párt egyik vezetője a francia vallásháborúkban († 1569)
- Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia († 1543)
Halálozások
[szerkesztés]- április 6. – Hedvig tescheni hercegnő, a Szapolyaiak anyja (* 1469)
- április 27. – Ferdinand Magellan portugál utazó, felfedező, a Csendes-óceán névadója (* 1480 körül)
- június 15. – Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros (* 1442)
- december 1. – X. Leó pápa (* 1475)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Németh István: Luther-kronológia. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 19. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Varga Szabolcs: Honvesztés és honszerzés. Horvátország és az oszmán hódítás. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 71. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 172. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1521 témájú médiaállományokat.