12654 Heinofalcke
Megjelenés
12654 Heinofalcke | |
Felfedezése | |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1977. október 16.[1] |
Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[2] |
Névadó | Heino Falcke |
Alternatív név | 1980 FL2 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 509 220 276 km (3,404 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 409 817 188 km (2,739 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 459 518 732 km (3,072 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,108[1] |
Orbitális periódus | 1966,37 nap 5,38 év[1] |
Közepes anomália | 55,086°[1] |
Inklináció | 11,76°[1] |
Felszálló csomó hossza | 178,345°[1] |
Perihélium szöge | 169,111°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Albedó | 0,054 |
Abszolút fényesség | 13,7[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 12654 Heinofalcke (ideiglenes jelöléssel (12654) 4118 T-3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án.