12151 Oranje-Nassau
| 12151 Oranje-Nassau | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1971. március 25.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | I. Vilmos holland király |
| Alternatív név | 1220 T-1, 1982 BH2 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 414 879 984 km (2,773 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 311 899 922 km (2,085 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 363 389 953 km (2,429 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,142[1] |
| Orbitális periódus | 1382,833 nap 3,79 év[1] |
| Közepes anomália | 170,466°[1] |
| Inklináció | 1,459°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 289,295°[1] |
| Perihélium szöge | 219,53°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 3,021 km |
| Albedó | 0,369 |
| Abszolút fényesség | 14,3[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 12151 Oranje-Nassau (ideiglenes jelöléssel 1220 T-1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés] |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
