12138 Olinwilson
| 12138 Olinwilson | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Olin Chaddock Wilson |
| Alternatív név | 4053 P-L, 1998 FV68 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 412 560 050 km (2,758 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 329 687 647 km (2,204 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 371 123 849 km (2,481 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,112[1] |
| Orbitális periódus | 1427,212 nap 3,91 év[1] |
| Közepes anomália | 345,532°[1] |
| Inklináció | 6,353°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 214,793°[1] |
| Perihélium szöge | 61,384°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 3,241 km |
| Forgási periódus | 14,432 h |
| Albedó | 0,351 |
| Abszolút fényesség | 14,4[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 12138 Olinwilson (ideiglenes jelöléssel 4053 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
