10648 Plancius
| 10648 Plancius | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Petrus Plancius |
| Alternatív név | 4089 P-L, 1987 QX3, 1987 SM20 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 481 607 097 km (3,219 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 333 721 643 km (2,231 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 407 664 370 km (2,725 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,181[1] |
| Orbitális periódus | 1643,102 nap 4,5 év[1] |
| Közepes anomália | 24,364°[1] |
| Inklináció | 8,615°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 204,337°[1] |
| Perihélium szöge | 161,734°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség | 13,8[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 10648 Plancius (ideiglenes jelöléssel 4089 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
