1001 Gaussia
| Gaussia | |
 | |
| A Gaussia pályája (kék), bolygók (piros) és a Nap (fekete). | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Szergej Beljavszkij[1] |
| Felfedezés ideje | 1923. augusztus 8.[1] |
| Felfedezés helye | Szimejizi obszervatórium |
| Névadó | Carl Friedrich Gauss |
| Alternatív nevek | 1923 OA, A907 XC, A911 MD |
| Pályaadatok | |
| Epocha |
2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága |
541 231 782 km (3,618 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága |
418 359 900 km (2,797 CsE)[1] |
| Fél nagytengely |
479 795 841 km (3,207 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,128[1] |
| Orbitális periódus |
2097,95 nap 5,74 év[1] |
| Közepes anomália | 327,71°[1] |
| Inklináció | 9,297°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 259,403°[1] |
| Perihélium szöge | 141,382°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 74,67 km[1] |
| Albedó | 0,039[1] |
| Abszolút fényesség | 9,77[1] |
Az 1001 Gaussia (ideiglenes jelöléssel 1923 OA) kisbolygó a Naprendszerben. Szergej Beljavszkij fedezte fel 1923. augusztus 8-án. Nevét Carl Friedrich Gauss német matematikusról kapta.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |