101955 Bennu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
((101955) 1999 RQ36 szócikkből átirányítva)
101955 Bennu
Az Arecibo Obszervatórium felvétele a (101955) 1999 RQ36-ról
Az Arecibo Obszervatórium felvétele a (101955) 1999 RQ36-ról
Felfedezése
Felfedező LINEAR[1]
Felfedezés ideje 1999. szeptember 11.[1]
Felfedezés helye MIT Lincoln Laboratory
Névadó Bennu
Pályaadatok
Epocha 2010. július 23.
(2455400,5 JD)
Aphélium távolsága 202 825 742 km
(1,356 CsE)[1]
Perihélium távolsága 134 170 225 km
(0,897 CsE)[1]
Fél nagytengely 168 497 984 km
(1,126 CsE)[1]
Pálya excentricitása 0,204[1]
Orbitális periódus 436,619 nap
1,2 év[1]
Közepes anomália 328,148°[1]
Inklináció 6,035°[1]
Felszálló csomó hossza 2,061°[1]
Perihélium szöge 66,21°[1]
Fizikai tulajdonságok
Forgási periódus 4,288 h[1]
Abszolút fényesség 20,812[1]

A 101955 Bennu, korábban (101955) 1999 RQ36 földközeli kisbolygó. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 11-én. Jelenleg a Földre legveszélyesebb űrobjektum. A kisbolygó mérete megközelítőleg 550 méter, keringési periódusa 14 hónap.

Felfedezése után néhány évig nem került a média középpontjába, viszont miután Andrea Milani és munkatársai tüzetesebben is megvizsgálták, helyet kapott azon nyolc kisbolygó között, amik 2169 és 2199 között potenciális veszélyt jelentenek a Földre. Ezen kisbolygókról kevés információnk van. A nyolc kisbolygó becsapódásának esélye együttesen sem éri el a 0,07%-ot, tehát a bulvármédiától megszokott hisztériakeltés alaptalan.(lásd pl a bulvársajtóban:[2]).

A számítások szerint a Bennu 1:1000 eséllyel 2182-ben összeütközhet a Földdel.[3]

Az 550 méter átmérőjű aszteroida minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.[4]

Nevét egy főnixhez hasonló ókori egyiptomi madárról, a bennuról kapta.

Küldetés a Bennuhoz[szerkesztés]

A NASA egy 2016 őszén indított űrszondával, az OSIRIS-RExszel vizsgálja a kisbolygót. A szonda 2018-ban éri el a Bennut, amiből mintát vesz, amit visszahoz a Földre.

Jegyzetek[szerkesztés]