Öszvérszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Öszvérszarvas
Bak
Bak
Suta
Suta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Rangiferini
Nem: Odocoileus
Rafinesque, 1832
Faj: O. hemionus
Tudományos név
Odocoileus hemionus
(Rafinesque, 1817)[1]
Szinonimák
Elterjedés
Hét alfajnak az elterjedési területeHét alfajnak az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Öszvérszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Öszvérszarvas témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Öszvérszarvas témájú kategóriát.

Az öszvérszarvas vagy füles amerikai szarvas (Odocoileus hemionus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanada nyugati vidékein, az Amerikai Egyesült Államokban és Észak-Mexikóban él. Míg közeli rokona a fehérfarkú szarvas inkább a keleti partvidéken elterjedt faj, az öszvérszarvas elsősorban Észak-Amerika középső és nyugati vidékein honos. Az Amerikai Egyesült Államokban több mint 3 millió öszvérszarvas található. Argentínába betelepítették.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öszvérszarvas alfajait két csoportra lehet osztani: az öszvérszarvasokra (sensu stricto) és a feketefarkú szarvasokra. Az első csoportba az O. h. columbianus és O. h. sitkensis alfajokon kívül az összes többi beletartozik.[2] Ezt a két csoportot, korábban külön fajokként tartották számon, de mivel kereszteződhetnek egymással, manapság egy fajba sorolják az összes alfajt.[1][2][3][4][5][6] Az eddigi kutatások szerint, az „igazi öszvérszarvas” a feketefarkú szarvasból fejlődött ki.[5] Ennek ellenére a fehérfarkú szarvas és az öszvérszarvas mitokondriális DNS-e nagyon hasonló, de eltér a feketefarkú szarvasétól.[5] Ez az egyoldalú és többszörös hibridizációnak a műve; azaz a hibrid példányok generációkon keresztül, csak az egyik szülőfajjal kereszteződtek. A két szarvasfaj közti hibridek a vadonban igen ritkák és nehezen azonosíthatóak - mivel a szülőállatok is hasonlítanak egymásra -, de Texas nyugati részén megfigyelhető néhány.[7] Fogságban is alacsony a hibridek megmaradási rátája.[7][5]

Egyes rendszerezők elismerték az O. h. crooki-t, mint az O. h. eremicus szinonimáját, mivel az előbbi taxon típuspéldánya nem egyéb, mint egy hibrid az öszvérszarvas és a fehérfarkú szarvas között; ennélfogva nem lehet önálló alfaj.[* 1][2][8] Továbbá az O. h. inyoensis alfaji státuszát is megkérdőjelezték. Az O. h. cerrosensis és O. h. sheldoni taxonnevek, meglehet, hogy az O. h. eremicus vagy az O. h. peninsulae szinonimái.[6]

A Mammal Species of the World harmadik kiadásában 10 alfaj van elismerve:[2]

Az öszvérszarvas (sensu stricto) csoportja:

  • Kaliforniai östvérszarvas (Odocoileus hemionus californicus) Caton, 1876 - Kalifornia
  • Cedros-szigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus cerrosensis) Merriam, 1898 - Cedros-sziget, Mexikó
  • Arizonai öszvérszarvas (Odocoileus hemionus eremicus) Mearns, 1897 - Arizona és Mexikó északnyugati része
  • Déli öszvérszarvas (Odocoileus hemionus fuliginatus) Cowan, 1933 - Kalifornia déli része
  • Öszvérszarvas (Odocoileus hemionus hemionus) Rafinesque, 1817 - Észak-Amerika középső és nyugati területei.
  • Inyo öszvérszarvas (Odocoileus hemionus inyoensis) Cowan, 1933 - Kalifornia
  • Félszigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus peninsulae) Lydekker, 1898 - a Kaliforniai-félsziget
  • Tiburon-szigeti öszvérszarvas (Odocoileus hemionus sheldoni) Goldman, 1939 - Tiburón-sziget, Mexikó

A feketefarkú szarvas csoportja:

  • Brit Columbiai öszvérszarvas (Odocoileus hemionus columbianus) Richardson, 1829 - a kanadai Brit Columbiától délre Kalifornia állam északi részéig.
  • Sitka öszvérszarvas (Odocoileus hemionus sitkensis) Merriam, 1898 - Brit Columbia nyugati, tengerparti területei és a környékbeli szigetek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy fiatal példány

Testhossza 150-190 centiméter, farokhossza 20 centiméter, marmagassága 90 centiméter, agancsfesztávolsága 120 centiméter is lehet és testtömege 50-110 kilogramm. Agancsa viszonylag széles és többágú; január és március között ledobja. Az új agancs márciusban vagy áprilisban kezd nőni. Teljes kifejlettségét 7 éves korára éri el az állat. Pofája, nyaka, hasi része és fara fehéres, farka vége fekete. A test többi része szürkésbarna vagy szürkéssárga.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magányos életet él, télen alkalmi csapatokba verődik. Tápláléka fűfélék, sarjhajtások, mogyoró, gombák és zuzmó. Átlagosan, 10 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszaka szeptember végétől november közepéig tart. A vemhesség 182-210 napig tart, ennek végén 1-2 utód jön a világra. Születésükkor a borjak pettyesek, 9 hónapos korukban nőni kezd az agancsuk.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legközelebbi rokona és az Odocoileus emlősnem másik faja, a fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus).

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sivatagi öszvérszarvas (Odocoileus hemionus crooki) vagy Dorcelaphus crooki Mearns, 1897 - Észak-Mexikó; 2000-ben, Heffelfinger szerint ez az alfaj a fehérfarkú szarvas és az öszvérszarvas hibridje.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Sanchez Rojas, G. & Gallina Tessaro, S. (2008). Odocoileus hemionus. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.
  2. ^ a b c d szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494 
  3. Ronald M. Nowak. Walker's Mammals of the World. JHU Press (1999. április 7.). ISBN 978-0-8018-5789-8 
  4. Fiona Reid. Peterson Field Guide to Mammals of North America: Fourth Edition. Houghton Mifflin Harcourt (2006. november 15.). ISBN 0-547-34553-4 
  5. ^ a b c d Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0 
  6. ^ a b Wild Mammals of North America: Biology, Management, and Conservation. JHU Press (2003. október 21.). ISBN 978-0-8018-7416-1 
  7. ^ a b Heffelfinger, J.: Tails With A Dark Side: The truth about whitetail - mule deer hybrids, 2011. március 1. (Hozzáférés: 2014. január 8.)
  8. Heffelfinger, J. (2000.). „Status of the name Odocoileus hemionus crooki (Mammalia: Cervidae)”. Proceedings of the Biological Society of Washington 113, 319-333. o.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mule deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]