Óriásvarangy

Óriásvarangy
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Család:	Varangyfélék (Bufonidae);
Nem:	Rhinella;
Faj:	R. marina;
Tudományos név
	Rhinella marina; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Rana marina Linnaeus, 1758; Bufo marinus Schneider, 1799; Rhinella marinus; Chaunus marinus;
Elterjedés
	kék – ahol őshonos, piros – ahol betelepítették
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Óriásvarangy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásvarangy témájú médiaállományokat és Óriásvarangy témájú kategóriát.

A óriásvarangy más néven agavarangy (Rhinella marina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.^[4]

Korábban a Bufo békanembe volt besorolva, azonban az újabb rendszertani besorolások szerint, a Rhinella nembe tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Tartósított kifejlett óriásvarangy a londoni Grant Museum of Zoology-ban

Texas állam déli részén, valamint Közép- és Dél-Amerikában őshonos, trópusi erdőkben és szavannákon élő kétéltűfaj. Betelepítették Ausztráliára, a Melanéz-szigetekre, a Karib-szigetekre, Floridára, a Fülöp-szigetekre és a Hawaii-szigetekre. A szándékos betelepítés oka az óriásvarangy felhasználása az ültetvényekben kárt tevő nádbogár ellen, ez azonban visszájára fordult. Ausztrália keleti partvidékén már tűrhetetlen mértékben elszaporodtak, mérgező bőrük miatt elpusztulnak a rájuk vadászó állatok. Újabban húsevő hangyákat alkalmaznak a tudósok, hogy gátat szabjanak az óriásvarangyok terjeszkedésének Ausztráliában.

Megjelenése[szerkesztés]

A faj névadó jellemzője a tekintélyes mérete, hossza 10–23 cm. A színe barna. A fültőmirigyeinek mérgező váladékával egész testét gondosan bekeni, ez védelmet nyújt a ragadozók ellen. Az Ausztráliába betelepített agavarangyok lábai egyre hosszabbak, ahogy kimutatták a kutatók.

Életmódja[szerkesztés]

Éjszaka és sötétedéskor aktív. A sűrű növényzetben rejtőzve bármely állatra rátámad leshelyéről, ami belefér hatalmas szájába: rovarlárvák, puhatestűek, békák, madarak, sőt még kisebb rágcsálókat sem veti meg. Természetes élőhelyén az óriásvarangynak sok természetes ellensége van, jöhet a Sakáre-kajmán (Caiman latirostris), a Leptodeira annulata, az elektromos angolna (Electrophorus electricus), valamennyi harcsafaj, az íbiszfélék és az oposszumok. Ezen területeken, ahol betelepítették, ott a ragadozói a nyílfarkú kánya (Haliastur sphenurus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster), a házi patkány (Rattus rattus) és a szalagos varánusz (Varanus salvator). Feljegyzések vannak arról, hogy bagolyfecske (Podargus strigoides) és óriás-bagolyfecske (Podargus papuensis) agavarangyokat fogyasztottak el.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.5. Frost, Darrel R. American Museum of Natural History, New York, USA., 2011. január 31. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
↑ Around the world in 10 million years: biogeography of the nearly cosmopolitan true toads (Anura: Bufonidae). Global Ecology and Biogeography, 17: 76. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
↑ ^a ^b Crossland, Alford & Shine 2009, p. 626
↑ Solis et al. 2008. Database entry includes a range map and justification for this species is of least concern.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
Cane Toads - Department of the Environment
Háziállat.hu

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cane toad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Frost,_Darrel_R._2011-1] Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.5. Frost, Darrel R. American Museum of Natural History, New York, USA., 2011. január 31. (Hozzáférés: 2012. június 4.)

[Pramuk,_Robertson,_Sites,and_Noonan_2008-2] Around the world in 10 million years: biogeography of the nearly cosmopolitan true toads (Anura: Bufonidae). Global Ecology and Biogeography, 17: 76. (Hozzáférés: 2012. június 4.)

[CrosslandAlfordShine2009p626-3] Crossland, Alford & Shine 2009, p. 626

[iucnRhinellaMarina-4] Solis et al. 2008. Database entry includes a range map and justification for this species is of least concern.

[1]

[2]

[3]

[4]