Óriásvarangy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriásvarangy
Bufo marinus from Australia.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Varangyfélék (Bufonidae)
Nem: Rhinella
Faj: R. marina
Tudományos név
Rhinella marina
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Rana marina Linnaeus, 1758
  • Bufo marinus Schneider, 1799
  • Rhinella marinus[1][2][3]
  • Chaunus marinus[3]
Elterjedés
kék – ahol őshonos, piros – ahol betelepítettékkék – ahol őshonos, piros – ahol betelepítették
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriásvarangy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásvarangy témájú médiaállományokat és Óriásvarangy témájú kategóriát.

A óriásvarangy más néven agavarangy (Rhinella marina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.[4]

Korábban a Bufo békanembe volt besorolva, azonban az újabb rendszertani besorolások szerint, a Rhinella nembe tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Tartósított kifejlett óriásvarangy a londoni Grant Museum of Zoology-ban

Texas állam déli részén, valamint Közép- és Dél-Amerikában őshonos, trópusi erdőkben és szavannákon élő kétéltűfaj. Betelepítették Ausztráliára, a Melanéz-szigetekre, a Karib-szigetekre, Floridára, a Fülöp-szigetekre és a Hawaii-szigetekre. A szándékos betelepítés oka az óriásvarangy felhasználása az ültetvényekben kárt tevő nádbogár ellen, ez azonban visszájára fordult. Ausztrália keleti partvidékén már tűrhetetlen mértékben elszaporodtak, mérgező bőrük miatt elpusztulnak a rájuk vadászó állatok. Újabban húsevő hangyákat alkalmaznak a tudósok, hogy gátat szabjanak az óriásvarangyok terjeszkedésének Ausztráliában.

Megjelenése[szerkesztés]

A faj névadó jellemzője a tekintélyes mérete, hossza 10-23 cm. A színe barna. A fültőmirigyeinek mérgező váladékával egész testét gondosan bekeni, ez védelmet nyújt a ragadozók ellen. Az Ausztráliába betelepített agavarangyok lábai egyre hosszabbak, ahogy kimutatták a kutatók.

Életmódja[szerkesztés]

Éjszaka és sötétedéskor aktív. A sűrű növényzetben rejtőzve bármely állatra rátámad leshelyéről, ami belefér hatalmas szájába: rovarlárvák, puhatestűek, békák, madarak, sőt még kisebb rágcsálókat sem veti meg. Természetes élőhelyén az óriásvarangynak sok természetes ellensége van, jöhet a Sakáre-kajmán (Caiman latirostris), a Leptodeira annulata, az elektromos angolna (Electrophorus electricus), valamennyi harcsafaj, az íbiszfélék és az oposszumok. Ezen területeken, ahol betelepítették, ott a ragadozói a nyílfarkú kánya (Haliastur sphenurus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster), a házi patkány (Rattus rattus) és a szalagos varánusz (Varanus salvator). Feljegyzések vannak arról, hogy bagolyfecske (Podargus strigoides) és óriás-bagolyfecske (Podargus papuensis) agavarangyokat fogyasztottak el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.5. Frost, Darrel R. American Museum of Natural History, New York, USA., 2011. január 31. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
  2. Around the world in 10 million years: biogeography of the nearly cosmopolitan true toads (Anura: Bufonidae). Global Ecology and Biogeography, 17: 76. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
  3. ^ a b Crossland, Alford & Shine 2009, p. 626
  4. Solis et al. 2008. Database entry includes a range map and justification for this species is of least concern.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cane toad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.