Ugrás a tartalomhoz

Óriásharcsafélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óriásharcsafélék
Evolúciós időszak: ?Paleogén - jelen
Ázsiai cápaharcsa (Pangasianodon hypophthalmus)
Ázsiai cápaharcsa (Pangasianodon hypophthalmus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Pangasiidae
Bleeker, 1858
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriásharcsafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásharcsafélék témájú kategóriát.

Az óriásharcsafélék (Pangasiidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük

[szerkesztés]

Ebbe a csontoshal-családba jelenleg 29 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik.

Ez a harcsacsalád monofiletikus csoportot, azaz egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotják. Azonban egyes kutatás azt mutatja, hogy nem önálló családról van szó, hanem részei a Schilbeidae nevű harcsacsaládnak; ha ez így van, akkor a jövőben az óriásharcsafélék, mint család megfog szűnni.[1]

A 29 élő faj mellett, még két fosszilis fajról is tudunk. Az egyik a Cetopangasius chaetobranchus, mely a miocén korban élt; a másik a Pangasius indicus, amelynek a létezési idejét eddig még nem lehetett pontosan behatárolni - akármikor élhetett az eocéntól egészen a miocénig.[1]

Előfordulásuk

[szerkesztés]

Ezek a harcsák Pakisztántól kezdve Borneóig többfelé is előfordulnak; többségüket a túlhalászás veszélyezteti.[2]

Megjelenésük

[szerkesztés]

E családon belül találhatók az egyik legnagyobb testű édesvízi halak; néhányuk elérheti a 300 centiméteres hosszúságot is, de 18 centiméteres fajok is vannak.[2] A hátúszójuk – más harcsáktól eltérően – jóval előbbre van. A farok alatti úszójuk elnyúlt, és fajtól függően 26–46 sugarú. A legtöbb fajnak két pár harcsabajsza van. Az egyetlen zsírúszójuk kicsi.[2]

Életmódjuk

[szerkesztés]

Általában növényevőek; de étrendjüket kiegészíthetik gerinctelenekkel és kisebb halakkal is.[2]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A családba az alábbi 4 élő és 1 fosszilis nem tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ferraris, Carl J., Jr. (2007). „Checklist of catfish, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types” (PDF). Zootaxa 1418, 1–628. o. (Hozzáférés: 2009. június 25.)  
  2. a b c d Nelson, Joseph S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc (2006). ISBN 0-471-25031-7 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shark catfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.