Óriásharcsafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Óriásharcsafélék
Evolúciós időszak: ?Paleogén - jelen
Ázsiai cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus)
Ázsiai cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Óriásharcsafélék (Pangasiidae)
Bleeker, 1858
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területükElterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriásharcsafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásharcsafélék témájú kategóriát.

Az óriásharcsafélék (Pangasiidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába éa a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük[szerkesztés]

Ebbe a csontos halcsaládba jelenleg 29 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik.

Ez a harcsacsalád monofiletikus csoportot, azaz egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotják. Azonban egyes kutatás azt mutatja, hogy nem önálló családról van szó, hanem részei a Schilbeidae nevű harcsacsaládnak; ha ez így van, akkor a jövőben az óriásharcsafélék, mint család megfog szűnni.[1]

A 29 élő faj mellett, még két fosszilis fajról is tudunk. Az egyik a Cetopangasius chaetobranchus, mely a miocén korban élt; a másik a Pangasius indicus, amelynek a létezési idejét eddig még nem lehetett pontosan behatárolni - akármikor élhetett az eocéntól egészen a miocénig.[1]

Előfordulásuk[szerkesztés]

Ezek a harcsák Pakisztántól kezdve Borneóig többfelé is előfordulnak; többségüket a túlhalászás veszélyezteti.[2]

Megjelenésük[szerkesztés]

E családon belül találhatók az egyik legnagyobb testű édesvízi halak; néhányuk elérheti a 300 centiméteres hosszúságot is, de 18 centiméteresfajok is vannak.[2] A hátúszójuk más harcsáktól eltérően jóval előbbre van. A farok alatti úszójuk elnyúlt, és fajtól függően 26-46 sugarú. A legtöbb fajnak két pár harcsabajsza van. Az egyetlen zsírúszójuk kicsi.[2]

Életmódjuk[szerkesztés]

Nagyjából növényevőek; de étrendjüket kiegészíthetik gerinctelenekkel és kisebb halakkal is.[2]

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi 4 élő és 1 fosszilis nem tartozik:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Ferraris, Carl J., Jr. (2007). „Checklist of catfish, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types” (PDF). Zootaxa 1418, 1–628. o. (Hozzáférés ideje: 2009. június 25.)  
  2. ^ a b c d Nelson, Joseph S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc (2006). ISBN 0-471-25031-7 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shark catfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.