Északi kacsacsőrű cet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Északi kacsacsőrű cet
Faroe stamp 200 Hyperoodon ampullatus.jpg
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Csőröscetfélék (Ziphiidae)
Nem: Hyperoodon
Faj: H. ampullatus
Tudományos név
Hyperoodon ampullatus
(Forster, 1770)
Szinonimák
  • Hyperoodon butskopf (Bonnaterre, 1789)
  • Hyperoodon latifrons Gray, 1846
  • Hyperoodon rostratus (Müller, 1776)
Elterjedés
Cetacea range map Northern Bottlenose Whale.PNG
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi kacsacsőrű cet témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi kacsacsőrű cet témájú médiaállományokat és Északi kacsacsőrű cet témájú kategóriát.

Az északi kacsacsőrű cet vagy kacsafejű csőröscet (Hyperoodon ampullatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a csőröscetfélék (Ziphiidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi kacsacsőrű cet az Atlanti-óceán északi részein él. Nyáron főként az Izland és Jan Mayen-sziget környéki vizekben fordul elő, télen délebbre vándorol. Néha eljut egészen a Zöld-fokig és a Balti-tengerig is.

Megjelenése[szerkesztés]

Az északi kacsacsőrű cet testhossza 700 - 980 centiméter, testtömege maximum 7500 kilogramm. Jellemző rá (különösen az idősebb hímekre) az erősen domború homlok, amelytől a „csőr” jól láthatóan eláll; innen a név: „kacsafejű”. Az orrnyílás e „dudor” fölött helyezkedik el, kissé ferdén hátrafelé a szem vonalától. Az alsó állkapocs csúcsán 2 kicsi, kerekded fog ül, az öreg hímeknél ezek jól láthatók. A fiatal hímeknek nemritkán 2 ilyen fogpárjuk is van. A mellúszók a testhossznak alig érik el a tizenötöd részét. Ezért igen kicsinek hatnak, és az előrehaladásban csak alárendelt szerepet játszanak. A test sötétszürke vagy fekete színezete az idősödő állatoknál kivilágosodhat, az öreg nőstények mintázata akár márványozottnak is tűnhet. A fiatalabb állatok hasi oldala világosabb, erősen kontrasztos a sötét háttal és oldallal.

Életmódja[szerkesztés]

Az északi kacsacsőrű cet rendszerint kisebb csapatokban jár, de néha akár ezernél is többen kószálnak együtt. Nyugodtan úsznak, és mielőtt lebuknának, hosszabb ideig a felszínen maradnak. Mivel ez a faj tintahalakra vadászik, nagyon mélyre bukik, még 500 méternél is lejjebb mehet. Kerek 1 percen át veszi a levegőt, és messzire hallatszik, amint kifújja. Ezután alámerül, és akár egy óráig is képes a víz alatt maradni.

Az idősebb hímek magánosan kóborolnak, míg a nőstények borjaikkal együtt maradnak. A borjak március és május között születnek, ekkor körülbelül 3 méter hosszúak.

Források[szerkesztés]