Éltető Ödön

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Éltető Ödön (Debrecen, 1931. május 28. – Budapest, 2020. január 24.) magyar matematikus, statisztikus. Meghatározó szerepet játszott a valószínűségi mintákon alapuló lakossági felvételek kialakításában a KSH-ban, nemzetközi szinten is a lakossági jövedelemeloszlás vizsgálatában. Alkotói nevét viseli a jövedelemegyenlőtlenséget jellemző Éltető-Frigyes index, továbbá a nemzetközi összehasonlításokban széleskörűen használt Éltető-Köves-Szulc (ÉKS) index.

Éltető Ödön
Született1931. május 28.
Elhunyt2020. január 24. (88 évesen)
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásastatisztikus, matematikus
IskoláiELTE (1956)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakmai életútja[szerkesztés]

1950-ben érettségizett Debrecenben. Magas színvonalú matematikai és matematikai statisztikai elméleti alapokat az ELTE alkalmazott matematika szakon (1951–1956), majd az MTA Matematikai Kutató Intézet[1] Vincze István vezette Matematikai Statisztikai osztályán (1956–1958) szerzett. Ezt a tudást a gyakorlati problémák megoldása során tovább gazdagította, a gyakorlati feladatokhoz kapcsolta. Éltető Ödön, mintegy 50 évig, 1958-tól – 1995. évi nyugdíjazása után is – 2006-ig megszakítás nélkül dolgozott a KSH-ban. A matematikai alapú statisztika nemzetközileg ismert, elismert képviselője lett.

MTA Statisztikai Bizottság tagja, Közgazdasági Társaság Közgazdasági matematikai szakosztályának elnöke, majd az újjáalakuló Magyar Statisztikai Társaság alapítótagja (1990), választmány tagja, 2003-tól örökös tagja. Statisztikai Szemle és Szigma (matematikai-közgazdasági folyóirat) szerkesztőbizottságának tagja.

Nemzetközi szervezetek tagja, konferenciák rendszeres előadója: ISI (International Statistical Institut) választott tagja, és 1985-ben alakult tagszervezete, az IASS (International Association of Survey Statisticians) tagja, IARIW (International Association for Research in Income and Wealth) tagja.

Szakkönyvek és oktatás[szerkesztés]

Oktatási célú munkái (Éltető-Ziermann 1961, Éltető-Prékopa 1961, Éltető-Meszéna-Ziermann 1982) évtizedekig alapműként szolgáltak a matematikai statisztika iránt érdeklődőknek. Az elmélet és a gyakorlat általa művelt igényes kapcsolata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy időről időre felkérték hazai, külföldi és nemzetközi statisztikai tanfolyamok, szemináriumok tartására. 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára lett.

Lakossági felvételek[szerkesztés]

Éltető Ödön évtizedeken keresztül, egész pályáját átívelően foglalkozott a reprezentatív lakossági felvételekkel.[2] Természetes követelmény volt a gyakorlati statisztikai munka mellett a statisztikai elemző és a tudományos kutatómunka párhuzamos végzése. A 60-as években a különböző felvételekhez (mikrocenzus, háztartási költségvetési, egészségügyi, munkaügyi stb.) más és más megfontolások alapján némileg különböző minták készültek. Ekkor dolgozták ki és kezdték alkalmazni a települések nagysággal arányos valószínűségű kiválasztását (PPS). Éltető Ödön kulcsszerepet játszott az 1972. évi népszámlálás után a koordinált, általános célú háztartási minta kialakításában. Az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) több célt is szolgált, köztük az egységesen karbantartott, hibaszámítást is lehetővé tevő valószínűségi mintát. Az 1980-as népszámlálás után új elem volt az ún. törzsadatok bevezetése a különböző felvételekbe, ami az adatok későbbi összekapcsolását volt hivatott szolgálni. A lakossági felvételek kiadványaiban (pl. Háztartásstatisztikai évkönyvek) a módszertani ismertetés már a 60-as 70-es években tartalmazta a ma minőségi elvárásként megfogalmazott információkat, a módszertani döntések indoklását, a minőséget jellemző mutatókat, így a nemválaszolási arányokat, a mintavételi hibát is. Új becslési módszerekkel kísérleteztek, illetve a meghiúsulásról – ami akkor még töredéke volt a mainak –, jellemzőiről, lehetséges kezelési módszereiről is áttekintő tanulmány készült.[3] Központi Statisztikai Hivatal Közgazdasági főosztályán Schnell Lászlóné és Éltető Ödön 1960 óta végeztek jövedelemrugalmassági vizsgálatokat.[4]

Jövedelemeloszlás[szerkesztés]

Éltető Ödön valószínűségi mintára építette és gondozta évtizedeken át a változó körülmények és nehézségek között a jövedelemfelvételt. A jövedelemfelvételekről rendszeresen készült kiadvány átfogó statisztikai elemzéssel.[5]

Az eredmények elemzésével kimutatták, hogy a valószínűségi mintából nyert jövedelemeloszlás a várt Pareto-eloszlás helyett log-normális eloszlással írható le.[6]

A különböző intézkedések jövedelem-egyenlőtlenségre gyakorolt hatásának kimutatásához szükség volt olyan mutatóra, ami könnyen értelmezhető közgazdasági tartalommal bír, alakulásában a különböző tényezők hatása kimutatható. Frigyes Ervin, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének munkatársa és Éltető Ödön, kutatási eredményeiket 1968 áprilisában az Econometrica folyóiratban publikálták angolul,[7] és még ebben az évben, az akkor induló Szigma gazdaságmatematikai folyóirat első, nyitó számában magyarul[8] is megjelent. Ez később Éltető Frigyes index néven vált ismertté.

Jövedelemszínvonallal, szegénységméréssel kapcsolatos kutatásoknál mivel hipotézis szerint a család vagy háztartás az összevont jövedelemmel rendelkezik – a jövedelemszínvonalat az egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelemmel jellemzik. A fogyasztási egység a háztartás tagjait fogyasztási arány szerint súlyozza, egy felnőtt egység arányában kifejezve – ez az ekvivalenciaskála. Éltető Ödön Havasi Évával közösen végzett kutatásában meghatározta az akkori viszonyokat jellemző (nemzetközi standardtól eltérő) hazai arányokat, továbbá kimutatta,[9] hogy a választás jelentős mértékben hatással van a vizsgálat eredményére, azaz például arra, hogy a legszegényebb kategóriába milyen csoportok kerülnek, inkább a sokgyerekes családok vagy pl. egyedül élő kisnyugdíjasok.

Éltető Ödön a Cambridge-i Egyetemmel együttműködésben olyan mikroszimulációs modelleket fejlesztett,[10] aminek segítségével vizsgálhatók a különböző állami támogatási rendszerek és adókedvezmények hatása a szegénységre, jövedelmi egyenlőtlenségre és az eltérő gyerekszámú családok relatív jövedelmi helyzetére.

Méltán kapta meg a 2009-es év legjobb cikkének kijáró Gyulay Ferenc díjat Éltető Ödön Havasi Évával írt összefoglaló tanulmánya.[11]

ÉKS index[szerkesztés]

Az áruk és szolgáltatások különböző csoportjaira jellemző árszínvonal, a nemzetgazdaságok teljesítményének összehasonlíthatóvá tétele, mérése céljából szükség van a különböző vásárlóerejű pénznemekben kifejezett mutatók összehasonlítására, azaz tranzitív területi volumen- és árindex számítására. Köves Pállal a Statisztikai Szemlében 1964-ben mutatták be részletesen javasolt index formulájukat,[12] immár annak négyzetes minimum tulajdonságát is kiemelve és bizonyítva. Ugyanebben az évben, tőlük függetlenül Bohdan Szulc lengyel statisztikus iteratív formát készített ugyanerre a feladatra,[13] mely ezzel az indexszel ekvivalens eredményt ad. Ezért Drechsler László javasolta[14] az Éltető-Köves-Szulc elnevezést a formulára, és ez általánosan használatossá vált. Napjainkban használata széles körben elterjedt, az OECD ajánlja, EU kötelezően előírja használatát[15] a GDP nemzetközi összehasonlításánál, a vásárlóerő-paritás számításánál.

Elismerései[szerkesztés]

  • 1967. Munka Érdemrend bronz fokozata
  • 1975. Elnöki dicséret (Bálint József)
  • 1986. Munka Érdemrend ezüst fokozata
  • 1989. Elnöki dicséret (Nyitrai Ferencné)
  • 1990. Statisztikai főtanácsosi cím
  • 1991. Fényes Elek emlékérem (KSH)
  • 1996. Elnöki dicséret (Katona Tamás)
  • 1997. Keleti Károly emlékérem (MST)
  • 2003. KSH aranygyűrű

Főbb művei    [szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Éltető Ödön–Ziermann Margit: Matematikai statisztika. Budapest: Tankönyvkiadó, 1961. 177. o.
  • Prékopa András–Éltető Ödön: Matematikai jegyzetek IV. rész: matematikai statisztika. Budapest: Statisztikai Kiadó Vállalat, 1961. 218. o.
  • Éltető Ödön–Meszéna György–Ziermann Margit: Sztochasztikus módszerek és modellek. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 420. o.

Tanulmányai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ zbMATH – Open the first resource for mathematics: Éltető Ödön tanulmányai angol nyelven. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
  2. ↑ Ö. Éltető – L. Mihályffy (2002). „Household Surveys in Hungary”. Statistics in Transition Vol. 5. (No. 4.), 521–540. o.  
  3. ↑ Ö. ÉLTETŐ – L. MIHÁLYFFY (1997). „Stability of composite estimator: experiments with Hungarian LFS data”. Statisztikai Szemle (Special Number 1.), 36–45. o.  
  4. ↑ Halabuk László (1975). „Ökonometriai modellek és módszerek kutatása és alkalmazása Magyarországon”. Statisztikai Szemle 1975. (8-9. sz.), 833. o.  
  5. ↑ Éltető Ödön, Horváth Ádámné, Schnell Lászlóné. A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1982-ben. KSH, 193. o. (1985) 
  6. ↑ Éltető Ödön, Vita László (1982). „Jövedelemeloszlások közelítése és prognosztizálása”. Szigma 1982 (1-2. sz.), 15–39. o.  
  7. ↑ Éltető, Ö–Frigyes,E (1968). „New Income Inequality Measures as Efficient Tools for Causal Analysis and Planning, Econometrica”. Econometrica Vol. 36. (No. 2.), 383–396. o.  
  8. ↑ Éltető Ödön–Frigyes Ervin (1968). „Új jövedelem-egyenlőtlenségi mutatók, tulajdonságaik és hasznosítási lehetőségeik”. Szigma 1. évf. (1. sz.), 17–28. o.  
  9. ↑ Éltető Ödön–Havasi Éva (2002). „Az elemzési egység és az ekvivalencia-skála megválasztásának hatása a jövedelmi egyenlőtlenségre és szegénységre (Módszertani kérdések)”. Szociológiai Szemle 2002 (4. sz.), 157–170. o.  
  10. ↑ Éltető Ödön [1997]: Állami szerepvállalás a magyarországi szegénység és munkanélküliség kezelésében. ACE project keretében a Cambridge Egyetem és a KSH Életszínvonal- és emberi erőforrás-statisztikai főosztály együttműködése által. A Magyar Mikroszimulációs Modell kialakításánál alkalmazott módszertan. 9 o.
  11. ↑ Éltető Ödön–Havasi Éva (2009). „A hazai jövedelemegyenlőtlenség főbb jellemzői az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján”. Statisztikai Szemle 2009 (1. sz.), 5–40. o.  
  12. ↑ Éltető Ödön–Köves Pál (1964). „Egy nemzetközi összehasonlításoknál fellépő indexszámítási problémáról”. Statisztikai szemle 1964. (5. sz.), 507–518. o.  
  13. ↑ Szulc, B. (1964). „Indices for Multiregional Comparisons”. Przeglad Statystyczny 1964 (3. sz.), 239–254. o.  
  14. ↑ Drechsler, L. (1973). „Weighting of Index Numbers in Multilateral Comparisons”. The Review of Income and Wealth 1973 (March), 17–34. o.  
  15. ↑ EUROSTAT-OECD Methodological manual on purchasing power parities (PPPs). Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012. 448 o. ISBN 978-92-79-25983-8

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Éltető_Ödön&oldid=26834235”