Vagyoni egyenlőtlenség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jövedelmi egyenlőtlenség szócikkből átirányítva)

Vagyoni egyenlőtlenség az az állapot, amelyben a vagyoni értékű javak egyenlőtlenül oszlanak meg valamely csoport tagjai, a népességen belüli csoportok, vagy országok, ill. országcsoportok között.

A vagyoni egyenlőtlenségnek a gazdasági konzekvenciákon jóval túlmutató hatásai vannak. Szakértők eltérően ítélik meg ezeket a hatásokat, sőt magának a vagyoni egyenlőtlenségnek a fontosságát is. Egyes tanulmányok növekvő szociális problémát látnak az egyenlőtlenségben.[1] Más nézetek szerint a (mérsékelt) egyenlőtlenség beruházást és növekedést ösztönző hatással bír.[2]

Adatok a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekre[szerkesztés]

Egy 2011-es OECD tanulmány[3] az alábbi következtetésekre jutott a jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban:

  • Az OECD országokban mért jövedelmi egyenlőtlenség az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjén áll. A felső 10% jövedelme mintegy kilencszer nagyobb, mint az alsó 10% jövedelme. 25 évvel ezelőtt a különbség hétszeres volt.
  • Az Egyesült Államokban az egyenlőtlenség a korábbi magas szintről tovább emelkedett.
  • Más, hagyományosan kisebb egyenlőtlenséget mutató országok, mint Németország, Dánia és Svédország esetében a gazdagok és szegények közötti rés az 1980-ban mért 5:1 arányról 6:1 arányra nőtt.

Az ENSZ Egyetem (az ENSZ akadémiai és kutatóközpontja) tanulmánya szerint 2000-re a leggazdagabb 1% önmagában a világ eszközállományának 40%-át birtokolta. A világban tapasztalható szegénység és igazságtalanságok problémáinak megoldását célul tűző nemzetközi szervezet, az Oxfam 2014. januári jelentése szerint a világ leggazdagabb 85 személyének összesített vagyona megegyezik a világ alsó 50%-ának - mintegy 3,5 milliárd embernek - az összesített vagyonával.[4] A Los Angeles Times Oxfam-jelentésről készült elemzése szerint a leggazdagabb 1% a világ vagyonának 46%-át birtokolja. A leggazdagabb 85 ember - a legvagyonosabb 1%-nak csak töredéke - a világ vagyonának kb. 0,7%-a felett rendelkezik. Ez a 0,7% megegyezik azzal, amennyit a világ lakosságának szegényebb fele birtokol.[5]

A New York Times (2014. július 22.) szerint az USA leggazdagabb 1%-ának vagyona meghaladja az USA "alsó 90%"-ának vagyonát.[6]

Az OECD egy másik jelentése állítja, a szervezet 34 tagállamában a 2008-as globális gazdasági válságot megelőző két évtizedben a háztartások elkölthető reáljövedelme évi 1,7%-kal nőtt. Azonban a gazdagok és a szegények közötti rés a legtöbb országban szélesedett. A legjobban kereső 10% jövedelmét a legrosszabbul kereső 10% jövedelmével elosztva azt látjuk, hogy ezen időszak alatt Franciaország, Japán és Spanyolország kivételével az összes OECD-tagállamban nőtt a különbség. Ugyanakkor országonként jelentős eltérés figyelhető meg a magas kontra alacsony jövedelműek közötti különbség mértékében: míg a skandináv országokban és a kontinentális Európa több más államában a felső 10% kontra alsó 10% ráta viszonylag alacsony, addig Izraelben, Törökországban és az USA-ban ez az arány 14:1, míg Chile-ben és Mexikóban pedig 27:1.[7][8]

A világszintű jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségről zajló tudományos viták egyelőre nem jutottak nyugvópontra. A közelmúltban egy francia közgazdász, Thomas Piketty azonnali hírnévre tett szert könyvével,[9] melyben néhány nyugat-európai ország és az USA hosszú távú adatsorait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a kapitalizmus belső szerkezeti sajátossága a folyamatosan növekvő egyenlőtlenség, amit a XX. század derekán néhány különleges esemény - a két világháború, a nagy gazdasági világválság - pusztán átmenetileg fordított meg, hogy aztán kb. 1975-től újra az egyenlőtlenségek növekedéséé legyen a főszerep. Piketty téziséről[10] és alapadatainak helyességéről[11][12] is éles viták folynak.

Egyenlőtlenség hatásai[szerkesztés]

Egészség[szerkesztés]

Két brit kutató - Richard G. Wilkinson és Kate Pickett - 23 ország és az USA 50 tagállamának adatait elemezve állítja, a nagyobb egyenlőtlenséggel bíró országok ill. államok rosszabbul teljesítenek olyan egészségügyi és társadalmi mutatók mentén, mint az elhízás, mentális betegségek, gyilkosság, kamaszlányok általi szülés, droghasználat stb.[13][14]

Az UNICEF "gyermekjólét a gazdag országokban" mutatója korrelál az egyenlőséggel, de nem korrelál az egy főre jutó jövedelemmel.[15]

Társadalmi kohézió[szerkesztés]

Kutatási adatok szerint negatív kapcsolat van az egyenlőtlenség és a társadalmi kohézió között. A jobb egyenlőségi mutatókkal bíró országokban az emberek jellemzően jobban bíznak egymásban és nagyobb közösségi bevonódást tapasztalnak.[16]

A közgazdász Joseph Stiglitz szerint az egyenlőtlenség az üzleti szférával és a kormányzattal szembeni bizalmatlansághoz vezetett.[17]

Bűnözés[szerkesztés]

Számos kutatás vizsgálta a bűnözés - elsősorban a gyilkosság - és az egyenlőtlenség összefüggéseit. E kutatások szerint az erőszakra való tendencia általánosabb a magasabb jövedelmi egyenlőtlenséggel terhelt társadalmakban. A gazdasági egyenlőtlenség és a gyilkossági ráta közötti kapcsolat az egyéb releváns változók kontrollálása után is pozitív és szignifikáns marad.[18][19]

A fent idézett kutatási eredmények értelmezésekor fontos szem előtt tartani, hogy önmagában bármely két jelenség közötti pozitív korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Wilkinson, Richard (2009). The Spirit Level: Why More Equal Societies Almost Always Do Better. ISBN 978-1-84614-039-6
  2. Robert J. Barro (1999): Inequality, Growth and Investment
  3. Gurría, Angel (2011).Press Release for Divided We Stand: Why Inequality Keeps Rising.
  4. Rigged rules mean economic growth increasingly “winner takes all” for rich elites all over world. Oxfam. 20 January 2014.
  5. Jim Puzzanghera (20 January 2014). 85 richest people own as much as bottom half of population, report says. Los Angeles Times. Hozzáférés ideje: 22 January 2014.
  6. Kristof, Nicholas (July 22, 2014). "An Idiot’s Guide to Inequality". New York Times.
  7. Journalist's Resource.org "Growing Income Inequality in OECD Countries".
  8. „Growing Income Inequality in OECD Countries: What Drives it and How Can Policy Tackle it ?” OECD riport, 2011.
  9. Thomas Piketty (2014). Capital in the Twenty-First Century. Harvard University Press.
  10. Summers, Lawrence (May 16, 2014). "Thomas Piketty Is Right About the Past and Wrong About the Future". The Atlantic.
  11. Chris Giles (May 23, 2014). Thomas Piketty’s exhaustive inequality data turn out to be flawed. Financial Times.
  12. Irwin, Neil (May 23, 2014)."Did Thomas Piketty Get His Math Wrong?". The New York Times.
  13. Wilkinson, R.G., Pickett, K.E. (2012) Income inequality and population health: a review and explanation of the evidence
  14. The Equality Trust homepage
  15. An Overview of Child Well-Being in Rich Countries UNICEF, Report Card 7. 2007.
  16. Eric Uslaner and Mitchell Brown (2002) Inequality Trust and Political Engagement
  17. Stiglitz, J.E., (2012). The Price of Inequality: How Today's Divided Society Endangers Our Future, W.W. Norton & Company, ISBN 978-0393088694
  18. political structure, economic inequality,and homicide: a cross-national analysis Deviant Behavior, Volume 20, Issue 1, 1999, pp. 50.
  19. Neapolitana, J.L."A comparative analysis of nations with low and high levels of violent crime" Journal of Criminal Justice, Volume 27, Issue 3, May–June 1999, pp. 260.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economic inequality című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.