Ámosz Oz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ámosz Oz
עמוס עוז
(Amos Klausner)
Ámosz Oz 2005 májusában
Ámosz Oz 2005 májusában
Élete
Születési név Amos Klausner
Született 1939május 4. (79 éves)
Jeruzsálem
Nemzetiség izraeli
Házastársa Nily Oz-Zuckerman
Gyermekei Fania Oz-Salzberger
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) író, újságíró
Kitüntetései
  • Prize International Book Fair
  • Bialik-díj (1986)
  • Izrael-díj (1998)
  • Siegfried Lenz prize (2014)
  • Franz Kafka-díj (2013)
  • Stefan Heym international award- (2008)
  • Princess of Asturias Literary Prize (2007)
  • Frankfurti Goethe-díj (2005)
  • Prix Femina étranger (1988)
  • A német könyvszakma békedíja (Siegfried Lenz, 1992)
  • Catalonia International Prize (2004)
  • Bernstein Prize (1983)
  • Ze'ev Prize
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (2008)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja (1997)
  • Officier des Arts et des Lettres (1984)
  • Honorary doctor of the Hebrew University of Jerusalem (2006)
  • Siegfried Unseld Preis (2010)
  • Dan David Prize (2008)
  • Mount Zion Award (2017)
  • Abraham Geiger Prize (2017)
  • Honorary doctor of Tel Aviv University
Ámosz Oz
עמוס עוז
(Amos Klausner) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ámosz Oz
עמוס עוז
(Amos Klausner)
témájú médiaállományokat.

Ámosz Oz (Jeruzsálem, 1939. május 4. –) eredeti nevén Amos Klausner, izraeli író és újságíró, a Békét most mozgalom egyik alapítója, a legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író.[1]

Élete[szerkesztés]

Ámosz Klausner (később Oz) 1939-ben született Jeruzsálemben, az és az Amos utca 18. sz. házban nőtt fel, Kerem Avraham szomszédságában.

Szülei, Fania (Mussman) és Jehuda Arje Klausner az angol fennhatóság alatt álló Palesztinába vándoroltak be és a jeruzsálemi Héber Egyetemen találkoztak. Apja családja Litvániából származott, ahol állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoztak Vilnius közelében. Apja történelmet és irodalmat tanult Vilniusban (ami akkor Lengyelországhoz tartozott) és az összehasonlító irodalom tanárának készült, de sosem sikerült egyetemi katedrát kapnia; egész életében könyvtárosként dolgozott a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban.

Oz anyja a lengyelországi Rivnéből származott (ami ma Ukrajnához tartozik). Egy gazdag malomtulajdonos nagyon érzékeny és művelt lánya volt, aki a prágai Károly Egyetemen tanult történelmet és filozófiát. Tanulmányait azonban meg kellett szakítania, amikor apja a nagy gazdasági világválság idején tönkrement.

Oz szülei több nyelven is beszéltek (apja állítása szerint 16-17 nyelven tudott, anyja négy vagy öt nyelven beszélt, de hét vagy nyolc nyelven olvasott), de sosem tanultak meg tökéletesen héberül. Egymás között lengyelül beszéltek, de Oznak csakis héberül kellett megtanulnia.

Oz családjának számos tagja jobboldali revizionista cionista volt. Apja nagybátyja, Josef Klausner a jeruzsálemi Héber Egyetemen a héber irodalom tanszék vezetője, a Herut párt elnökjelöltje volt Chaim Weizmann ellenében.

Oz és családja nem volt vallásos, Oz azonban a Tachkemoni vallási iskolába járt, mivel ez volt az egyetlen lehetőség egy szocialista beállítottságú iskola mellett, ami a munkásmozgalomhoz csatlakozott, és amit a család erősen ellenzett. Oz Zelda költőt jelöli meg mint egyik tanítóját. A Tachkemoni iskola után a rehaviai gimnáziumba járt.

Anyja, aki súlyos depresszióban szenvedett, öngyilkosságot követett el, amikor Oz 12 éves volt. Később ezt az eseményt Szeretetről, sötétségről c. könyvében idézte fel.

Két évvel anyja halála után, 14 éves korában elhagyta otthonát és a Hulda kibuchoz csatakozott. A Hulda család befogadta őt és ekkor változtatta meg vezetéknevét Oz-ra, ami héberül „bárorságot” jelent. Arra a kérdésre, hogy miért nem inkább Tel-Avivba ment, később azt felelte: „Tel-Aviv nem volt elég radikális, csak a kibuc volt elég radikális.” Saját szavai szerint „munkásnak csapnivaló … a kibucban nevetség tárgya volt”. Amikor Oz először kezdett el írni, a kibuc engedélyezett számára heti egy napot erre a munkára. Amikor Miháél, Miháél c. könyve bestseller lett, Oz azt a csípős megjegyzést tette, hogy ő „gazdasági ágazattá” vált és a kibuc három napot utalt ki számára. Az 1980-as években már négy napot kapott az írásra, kettőt tanításra, miközben szombatonként továbbra is pincérként tevékenykedett a kibuc étkezőjében.

Katonai szolgálatát a Nahal brigádban teljesítette, részt vett a szíriai határ mentén kialakult összetűzésekben. Katonai szolgálatának befejezése után a kibuc a jeruzsálami Héber Egyetemre küldte, hogy filozófiai és héber irodalmi tanulmányokat folytasson. 1963-ban szerezte meg diplomáját és mint irodalom- és filozófiatanár folytatta munkáját. Egy harckocsizó egység tagjaként részt vett a szuezi harcokban a hatnapos háborúban és a Golán-fennsíkon folyó harcokban a Jom kippuri háborúban.

Oz 1960-ban feleségül vette Nily Zuckrmant, három gyermekük született. A család továbbra is a Hulda kibucban élt, egészen 1986-ig, amikor asztmás Daniel fiúk kedvéért Aradba költöztek a Negev-sivatagba. Legidősebb lányuk, Fania Oz-Salzberger történelmet tanít a Haifai Egyetemen.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

Díjai (válogatás)[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Amos Oz is most translated Israeli author, Ynet, 2009. február 10. (angolul)
  2. 2008 - The Dan David Prize (angolul)
  3. Ámosz Oz kapta a Heinrich Heine-díjat, Kultúra.hu, 2008. december 15.
  4. Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat, Kultúra.hu, 2010. április 23.
  5. Ámosz Oz izraeli író kapja a Franz Kafka-díjat, kötve-fűzve blog, 2013. május 28.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Amos Oz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.