Mérges ádáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ádáz szócikkből átirányítva)
Mérges ádáz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi zárvatermők (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Aethusa
L.
Faj: A. cynapium
Tudományos név
Aethusa cynapium
L.
Szinonimák
  • Aethusa cynapioides M.Bieb., 1808
  • Cicuta cynapicum (L.) Crantz, 1767
  • Cicuta cynapium O.Targ.Tozz., 1833
  • Coriandrum cynapium (L.) Crantz, 1767
  • Selinum cynapium (L.) E.H.L.Krause, 1904
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mérges ádáz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mérges ádáz témájú médiaállományokat és Mérges ádáz témájú kategóriát.

A mérges ádáz (Aethusa cynapium) (más néven hajas ádáz, ádáz, ádázó bürök,[1] ebzeller, kutyapetrezselyem,[2]) egyéves (ritkán kétéves) növény a zellerfélék (Apiaceae) családjából. Őshonos Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrika északnyugati részén. Az ádáz (Aethusa) nemzetség egyetlen faja. Mérgező növény, de a zellerfélék családba tartozó rokonai közül a foltos büröknél (Conium maculatum) kevésbé. A világ számos részén megtalálható, bolygatott területek gyomnövénye.

Leírás[szerkesztés]

Az ádáz virágzata

Gyökere orsó alakú. Szára sima, üreges, elágazó, kb. 1 m magasra nő. Levelei szórt állásúak, osztottak, sima felszínűek, eldörzsölve hagymára emlékeztető szaguk van.[3] Virágzata fehér színű összetett ernyő, apró virágai kétivarúak. A termés a családra jellemző ikerkaszat. Július-augusztusban virágzik, a termésérés augusztus–szeptemberben történik.

Alfajok[szerkesztés]

  • Aethusa cynapium subsp. agrestis (Wallr.) Dostál
  • Aethusa cynapium subsp. cynapium
  • Aethusa cynapium subsp. giganteum Lej.[4]

Felhasználás[szerkesztés]

Bár meglehetősen mérgező, esetenként használták a népi gyógyászatban nyugtatóként és gyomorerősítőként, illetve hasmenés esetén. Manapság a gyógynövényterápiában nem használatos, az alternatív gyógyászat közül szinte kizárólag a homeopátia alkalmazza.[5] A mérgezés tünetei forró érzés a szájban és a torokban; kis mennyiségű fogyasztás esetén fájdalomérzést, zavaros látást és hányást okozhat. Mivel egyes mérgező vegyületek a szárítás során elbomlanak, a széna, amely a növényt tartalmazza, nem mérgező.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörös É. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem, 2008 p.52
  2. Nyelvőr
  3. Agraroldal
  4. Catalogue Of Life[halott link]
  5. http://naturportal.hu/gyogynovenyek/adaz

Források[szerkesztés]