Ács Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ács Lipót
Születési név Auerbach Lipót
Született 1868. augusztus 6.
Vizsoly
Elhunyt 1945. július 9.
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Günsberg Szeréna
Foglalkozása festő, keramikus, néprajzkutató, pedagógus, muzeológus, szakíró

Ács Lipót, 1903-ig Auerbach Lipót[1] (Vizsoly, 1868. augusztus 6.Budapest, 1945. július 9.[2]) magyar festő, keramikus, etnográfus, tanár.

Tanulmányai[szerkesztés]

Auerbach Károly és Stern Katalin fia. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát Vizsolyon és Iglón végezte, majd (1883) Kassára került, ahol a középiskolai tanulmányait befejezte. A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János, Schulek Frigyes, Stróbl Alajos és Székely Bertalan növendéke (18891893), majd a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári oklevelet szerzett (1895). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben 1895) volt tanulmányúton.

Munkahelyei[szerkesztés]

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), a budapesti magyar királyi Gyakorló Főgimnázium (Trefort u.) ösztöndíjas gyakorló tanára. A Sümegi Állami Reáliskola rajztanára (18951896), a Szekszárdi Állami Főgimnázium rajztanára és a Tolna vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (18961912), a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa (19121921), 1932-ben nyugdíjba vonult. Közben Szekszárdon (1901) kerámiaműhelyt alapít, Őcsényben (19021903) háziipari telepet létesít, majd Fischer Emil Majolikagyárának tervezője (19081909). Kerámiákat, díszítményeket, vázákat, korsókat készít. A Thonet-Mundus hajlított bútorgyárak magyarországi műszaki vezetője (19271928), a Corvin Áruház Rt. művészeti tanácsadója (19321937). Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek (1935-től) c. lapokban jelentek meg.

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

Társadalmi tevékenysége jelentős volt. A szekszárdi Munkásgimnázium helyettes igazgatója (19111912), a Múzeumegylet által fenntartott "Szabad Liceum" vezetője (1912-ig). A szekszárdi királyi Törvényszék kinevezett hites írásszakértője. A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (18981912). A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgató tanácsának tagja.

Kiállításai[szerkesztés]

Fő művei[szerkesztés]

  • Sárközi hímzések (Magyar Iparművészet 1905)
  • Múzeális vándorkiállítások (Népművelés 1907)
  • Tolnamegyei kanászkürt (Néprajzi Értesítő 1910)
  • A sárközi szokások (Vasárnapi Ujság 1911)
  • Boros Nepomuk János (Művészet 1912)
  • Kegyes József (Művészet 1912)
  • Népművészet és népiskola (Gyermek 1912)
  • Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916)
  • Népművészeti gyűjtés (Budapest, 1928)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1903. évi 103453. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 1. oldal 27. sor
  2. Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 5177/1945. folyószám alatt.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]