„Sokácok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. április 26., 19:12-kori változata

A sokácok (horvátul: Šokci) Horvátország népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek.

A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.

A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet (szerbek, bosnyákok, bolgárok), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a horvát nyelv bizonyos változataihoz, mint a szerbhez. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a XIX. század végétől kezdődően. A sokácokhoz hasonlóan a bunyevácok is szinte kizárólag katolikus vallású délszláv népcsoport, ráadásul a sokácokkal ugyanazon vagy szomszédos tájegységen élnek (főként Baranyában és Bácskában), és habár mindkét népcsoport egy része horvátnak vallja magát, különállóságuknak tudata a mai napig megmaradt. A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran katolikus rácok néven különböztették meg a hagyományosan ortodox keresztény vallású szerbektől (rácok).Szerbiában a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban jugoszlávnak vallotta magát. A Magyarországon és a Vajdaságban élő sokác-horvátok száma elérheti a 20 000-et.

Lásd még

Külső hivatkozások

Tko su Šokci?
Udruga Šokačka Grana II Osijek (3. veljača 2005.): Tko su Šokci? (Vladimir Rem)
Vijenac: Središnjica - Šokadija i Šokci
Ilok Info. Srijem na dlanu: “Šokadija i Šokci” - čuvari tradicije i običaja
Tjednik Fokus: Koliko je Slavonija šokačka (Vladimir Rem)
Šokačka rič: Znanstveni skup: Slavonski dijalekt
Hrvatska riječ, Mnogostruki značaj Leksikona, 9. ožujka 2007.
Radio-Subotica: Susret tuzlanskih i bačkih Hrvata, potomaka nekada zajedničkih predaka iz Bosne
Radio-Subotica: Jača urbana Šokadija
O porijeklu Šokaca, iz knjige "Zagrebačka Šokadija"
Vojvodina.sr.gov.yu. Koliko se poznajemo
A Pallas nagy lexikona
A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népművészete
Csókáné Prokatúr Mária: A fa szerepe a mohácsi sokacok mindennapi életében, Kisebbségkutatás, 2005/4. szám [1]
Sulinet

Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''sokácok''' (horvátul: ''Šokci'', szerbül: ''Шокци'') délszláv népcsoport [[Magyarország]] déli részén (főleg [[Mohács]] környékén), [[Bács-Bodrog vármegye|Bácskának]] a mai [[Szerbia|Szerbiához]] eső településein a [[Duna]] közelében ([[Szond]], [[Bácsbéreg]], [[Monostorszeg]], [[Zombor]]), valamint a horvátországi [[Horvátország|Szlavónia]] egyes vidékein élnek.
+A '''sokácok''' (horvátul: ''Šokci'') Horvátország népcsoport [[Magyarország]] déli részén (főleg [[Mohács]] környékén), [[Bács-Bodrog vármegye|Bácskának]] a mai [[Szerbia|Szerbiához]] eső településein a [[Duna]] közelében ([[Szond]], [[Bácsbéreg]], [[Monostorszeg]], [[Zombor]]), valamint a horvátországi [[Horvátország|Szlavónia]] egyes vidékein élnek.
 A sokácok szinte kivétel nélkül [[római katolikus]] vallásúak. Feltehetőleg a mai [[Bosznia-Hercegovina]] területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a [[Mohácsi csata|török hódoltság]] idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.
 A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten [[Balkán|balkáni népek]] viseletére emlékeztet ([[szerbek]], [[bosnyákok]], [[bolgárok]]), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a [[horvát nyelv]] bizonyos változataihoz, mint a [[szerb nyelv|szerbhez]]. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a XIX. század végétől kezdődően.
 A sokácokhoz hasonlóan a [[bunyevácok]] is szinte kizárólag katolikus vallású délszláv népcsoport, ráadásul a sokácokkal ugyanazon vagy szomszédos tájegységen élnek (főként Baranyában és Bácskában), és habár mindkét népcsoport egy része horvátnak vallja magát, különállóságuknak tudata a mai napig megmaradt.
+A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran ''katolikus rácok'' néven különböztették meg a hagyományosan [[ortodox egyházak|ortodox keresztény]] vallású szerbektől ([[rácok]]).Szerbiában a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban ''jugoszlávnak'' vallotta magát. A Magyarországon és a [[Vajdaság]]ban élő sokác-horvátok száma elérheti a 20&nbsp;000-et.
-A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran ''katolikus rácok'' néven különböztették meg a hagyományosan [[ortodox egyházak|ortodox keresztény]] vallású szerbektől ([[rácok]]).
-[[Szerbia|Szerbiában]] a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban ''jugoszlávnak'' vallotta magát. A Magyarországon és a [[Vajdaság]]ban élő sokác-horvátok száma elérheti a 20&nbsp;000-et.
 == Lásd még ==
@@ 20. sor: / 16. sor: @@
 == Külső hivatkozások ==
+* [http://sokacka-grana.hr/tko_su_sokci.htm Tko su Šokci?]
+* [http://sokacka-grana.hr/tko_su_sokci.htm Udruga Šokačka Grana II Osijek (3. veljača 2005.): Tko su Šokci? (Vladimir Rem)]
+* [http://www.matica.hr/Vijenac/vijenac366.nsf/AllWebDocs/SREDISNJICA Vijenac: Središnjica - Šokadija i Šokci]
+* [http://ilok-infocentar.net/vijesti/hrvatska/knjige-iz-serije-sokadija-i-sokci-nakladnika-privlacica-cuvaju-tradiciju-i-/ Ilok Info. Srijem na dlanu: “Šokadija i Šokci” - čuvari tradicije i običaja]
+* [http://www.fokus-tjednik.hr/vijest.asp?vijest=3490 Tjednik Fokus: Koliko je Slavonija šokačka (Vladimir Rem)]
+* [http://zakud.hr/zakud.php?id=2&kat=14&foo=65 Šokačka rič: Znanstveni skup: Slavonski dijalekt]
+* [http://82.117.206.28/Develop/Hrvatska_rijec.nsf/de9dd5e8236b1e67c12571b7004287c1/9af523f0eb53e6fdc12572ab00304990?OpenDocument Hrvatska riječ, Mnogostruki značaj Leksikona, 9. ožujka 2007.]
+* [http://www.suboticadanas.info/html/index.php?module=Pagesetter&func=viewpub&tid=3&pid=1898 Radio-Subotica: Susret tuzlanskih i bačkih Hrvata, potomaka nekada zajedničkih predaka iz Bosne]
+* [http://www.suboticadanas.info/html/index.php?module=Pagesetter&func=viewpub&tid=3&pid=2579 Radio-Subotica: Jača urbana Šokadija]
+* [http://www.inet.hr/~mpetride/sokci.htm O porijeklu Šokaca, iz knjige "Zagrebačka Šokadija"]
+* [http://www.sluzba.vojvodina.sr.gov.yu/SEKRETARIJATI-V/MANJINE/manjine-koliko-se-poznajemo/web-tekst/Brosura-ceo-tekst.htm Vojvodina.sr.gov.yu. Koliko se poznajemo]
 * [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/092/pc009275.html A Pallas nagy lexikona]
 * [http://mohacs.jpm.hu/?menuID=2&cikkID=68&sorszam=3 A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népművészete]