Bartolomé Esteban Murillo

Murillo

Bartolomé Esteban Murillo (Sevilla, 1617. december 31. – Cádiz, 1682. április 3.) XVII. századi spanyol festő, a spanyol barokk festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Élete, munkássága

Murillo Sevillában született egy tizennégy gyermekes család utolsó fiaként. Édesapja egy Gaspar Esteban nevű borbély volt, édesanyját María Pérez Murillonak hívták, az ő vezetéknevét használta később művei aláírásakor. Mivel szülei halálakor még csak 10 éves volt, ezért egyik nővére, Ana nevelte fel. Ana férje szintén borbély volt, Juan Agustín de Lagaresnek hívták, és a fiatal Bartolomé is nagyon jó kapcsolatban volt vele.

Tanulmányait Juan Castillo műtermében kezdte meg, aki akkoriban elismert művész volt Sevillában. Öt évet töltött el itt, ahol ebben az időben többek között a granadai születésű festő, Alonso Cano is tanult. Már tizennégy évesen kisebb képeket festett, illetve vallási témájú rajzokat készített, hogy némi pénzt adhasson haza. 22 éves korában egy kis festőműtermet hozott létre, képeit vásárokon adta el, de annak ellenére, hogy képeit vásárolták is az emberek, ez nem szüntette meg benne azt a vágyat, hogy igazi művésszé váljon. Olyannyira nem, hogy miután megismerte Van Dyck képeinek a másolatait, még inkább tökéletesíteni akarta saját festészetét. Annak ellenére, hogy nem tudunk róla, hogy külföldön járt volna, jól ismerte a flamand festészetet is, többek között annak köszönhetően, hogy Sevilla fontos kereskedelmi központ volt. Mindazonáltal arra az elhatározásra jutott, hogy elhagyja egy időre szülővárosát. A nehézség csak a szükséges pénz megszerzésében állt. Murillo vásárolt egy vég vásznat, feldarabolta, majd mindegyik darabra festett egy képet. Ezeket a képeket azután eladta egy kereskedőnek, aki Ázsiába és Amerikába hajózott vele.

1642-ben, 26 éves korában Madridba költözött, ahol Velázquez tanítványa lett, aki megnyitott számára a madridi és toledoi királyi paloták és a Monasterio del Escorial kapuit, ahol megcsodálhatta és lemásolhatta a legkülönbözőbb mesterek festményeit is, ezáltal tökéletesítve saját művészetét. Első művein még érződik Zurbarán, Jusepe de Ribera, Alonso Cano, Rubens, Tiziano és Velázquez hatása.

1645-ben tért vissza Sevillába. Ebben az évben tizenhárom vásznat festett a sevillai San Francisco el Grande kolostor részére, ami meghozta neki a megérdemelt elismerést. Ekkor vette feleségül Beatriz Cabrerat is, akitől később kilenc gyermeke született.

Befejezett még néhány képet a Sevillai katedrális számára, majd ezután már arra a két témára koncentrált, ami később a legnagyobb elismerést hozta meg számára: ezek a témák a szűz gyermekkel és a szeplőtelen fogantatás voltak.

1658 és 1660 között újból Madridban találjuk, majd 1660-ban részt vesz az Academia de Pintura megalapításában, aminek az irányítását Francisco Herrera el Mozo építésszel közösen végzi. Ez volt a legtermékenyebb időszaka és ekkor kapta a legjelentősebb megbízásokat, többek között a Monasterio de San Agustín oltárképének az elkészítésére, a Santa María la Blanca számára készített képekre, amelyeket 1665-ben fejezett be, a sevillai Iglesia del Convento de Capuchinos főoltárának az oltárképére és az oldalkápolnák képeinek az elkészítésére, ami az egyik legjelentősebb alkotása.

Jóllehet vallási témájú munkái ismertebbek, Murillo jelentős számban festett korabeli asszonyokat és gyermekeket ábrázoló festményeket is.

Galéria

• 
  Vendedores de fruta (1670)
• 
  Mujeres en la ventana
• 
  "Dos niños comiendo melón y uvas", Alte Pinakothek.
• 
  "Two Trinities"
• 
  La Virgen del Rosario con el Niño
• 
  Anunciación
• 
  San Isidoro, Catedral de Sevilla
• 
  San Leandro, Catedral de Sevilla
• 
  Inmaculada de Soult
• 
  Inmaculada, Museo del Prado
• 
  San Fracisco Solano, Alcazar, Sevilla
• 
  El mendigo

Hivatkozások

• F.M. Tubino (1864). Murillo: su época, su vida, sus cuadros. Sevilla.
• August Mayer (1913). Murillo. Stuttgart, Berlin.
• A. Seeman (1933). Murillo. Bérgamo.
• A. Muñoz (1942). Murillo. Novara.
• E. Lafuente Ferrari (1953). Breve historia de la pintura española. Madrid.
• Jonathan Brown (1976). Murillo and his drawings. Princeton.
• J.A. Gaya Nuño (1978). La obra completa de Murillo. Barcelona.
• J. Brown (1980). Imágenes e ideas en la pintura española del siglo XVII. Madrid.
• ANGULO IÑIGUEZ, DIEGO (1980). Murillo. I, Su vida, su arte, su obra. Espasa-Calpe, Madrid.
• ANGULO IÑIGUEZ, DIEGO (1981). Murillo, . II, Catálogo crítico. Espasa-Calpe, Madrid.
• ANGULO IÑIGUEZ, DIEGO (1981). Murillo, . III, Láminas. Espasa-Calpe, Madrid.
• Catálogo de la exposición (1982). Murillo (1617-1682). Museo del Prado, Madrid-Royal Academy, Londres, Madrid.
• N. Ayala Mallory (1983). Bartolomé Esteban Murillo. Madrid.
• J. Gállego (1987). Visión y símbolos en la pintura española del Siglo de Oro. Madrid.
• Ye. Vaganova (1988). Murillo and His Time. Moscú.
• GARCIA FELGUERA, MARIA DE LOS SANTOS (1989). La Fortuna de Murillo (1682-1900). Diputación Provincial de Sevilla.
• VALDIVIESO GONZALEZ, ENRIQUE (1990). Murillo, sombras de la tierra, luces del cielo. Madrid.
• N. Ayala Mallory (1991). Del Greco a la pintura de Murillo. La pintura española del Siglo de Oro 1556-1700. Madrid.
• Karin Hellwig (1991). Vom Reiz des Alltäglichen- Barolome Esteban de Murillo, in Henrik Karge Vision oder Wirklichkeit- die spanische Malerei der Neuzeit. Klinkhardt u.Biermann.
• F. Calvo Serraller (1991). Teoría de la pintura del Siglo de Oro. Madrid.
• VALDIVIESO GONZALEZ, ENRIQUE (1994). Murillo. Alianza, D.L., Madrid.
• Encyclopedic Dictionary (1999). Painting of Europe. XIII-XX centuries. Iszkusztvo, Moszkva.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Bartolomé Esteban Murillo témájú médiaállományokat.

• Virgin and Child in Glory (1673) a Walker Art Gallery, Liverpool oldalán.
• Murillo festményei - TerminArtors.com