Ugrás a tartalomhoz

„Fényes Adolf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
Lynu (vitalap | szerkesztései)
41. sor: 41. sor:


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=724 Fényes Adolf festményei - TerminArtors.com]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Élete]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Élete]
* [http://hungart.euroweb.hu/cgi-bin/hungart/search.cgi?author=F%C9NYES+Adolf&time=any&form=any&type=any&place=%F6sszes&title=&comment= Festmények]
* [http://hungart.euroweb.hu/cgi-bin/hungart/search.cgi?author=F%C9NYES+Adolf&time=any&form=any&type=any&place=%F6sszes&title=&comment= Festmények]

A lap 2007. október 4., 18:23-kori változata

Fényes Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Élete

Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Innen visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 18941898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A Szolnoki Művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, beteg lett. 1944-ben elhurcolták.

Szolnokon utcát neveztek el róla.

Munkássága

1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemező.

Főbb művei

Behavazott város
  • Pletyka – 1895
  • Civódás – 1897
  • Szegény ember élete – 1889
  • Család – 1900
  • Öregember – 1901
  • Háromkirályok – 1927

Kiállítások

Díjak

  • 1895 – Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja
  • 1900 – A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje
  • 1924 – Állami nagy aranyérem
  • 1927 – Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely
  • 1929Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj

Irodalom

Külső hivatkozások