Ólom(II)-oxid

Ólom(II)-oxid
IUPAC-név	Ólom(II)-oxid
Más nevek	Ólom-monoxid Ólomglét
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1317-36-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	PbO
Moláris tömeg	223,20 g/mol
Megjelenés	vörös vagy sárga, szilárd
Sűrűség	9,53 g/cm³
Olvadáspont	888 °C
Forráspont	1477 °C
Oldhatóság (vízben)	0,017 g/dm³
Veszélyek
Főbb veszélyek	Mérgező (T) Veszélyes a környezetre Veszélyes a környezetre (N)
R mondatok	R61-R20/22-R33-R62-R50/53
S mondatok	S53-S45-S60-S61
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ólom-szulfid Ólom-szelenid Ólom-tellurid
Azonos anion	Szén-monoxid Szilícium-monoxid Ón(II)-oxid
Rokon ólom-oxidok	Ólom(II,II,IV)-oxid Ólom-dioxid
Rokon vegyületek	Tallium(III)-oxid Bizmut(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom-oxid vagy pontosabban ólom(II)-oxid az ólom (Pb) és az oxigén (O) közös vegyülete. Összegképlete PbO. Az ólom-oxidnak a természetben két módosulata fordul elő. A sárga módosulatnak rombos, a vörös módosulatnak négyzetes a kristályszerkezete. Mindkét forma megtalálható a természetben ásványként. A sárga módosulat ásványtani neve massicot.

Előállítása

Az ólom-oxidot fémólom levegőn való hevítésével állítják elő, 600 °C-on. Más úton, ólom(II)-nitrát vagy ólom(II)-karbonát hőbontásával is ólom-oxid nyerhető.

2 Pb(NO₃)₂ → 2PbO + 4NO₂ + O₂

PbCO₃ → PbO + CO₂

Kémiai tulajdonságai

Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Ha egy kevés ólom-oxid feloldódik vízben, ólom(II)-hidroxiddá (Pb(OH)₂) Az ólom-oxid amfoter vegyület, ez azt jelenti, hogy savakban és lúgokban is oldódik. Inkább lúgos, mint savas jellegű, savakban könnyebben oldódik, mint lúgokban. Ha savakban oldják, ólom(II)-sók képződnek Lúgokban oldva [Pb(OH)₃]^- anionná alakul.

Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, ólommá redukálódik. Ha levegőn hevítik, míniummá (Pb₃O₄) alakul.

Kapcsolódó szócikkek

• Ólom-dioxid
• Kristályüveg