Zseleznogorszk (Krasznojarszki határterület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zseleznogorszk (Железного́рск)
Zseleznogorszk címere
Zseleznogorszk címere
Zseleznogorszk zászlaja
Zseleznogorszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám662970
Körzethívószám3919
Népesség
Teljes népesség83 857 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Zseleznogorszk (Oroszország)
Zseleznogorszk
Zseleznogorszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 15′, k. h. 93° 32′Koordináták: é. sz. 56° 15′, k. h. 93° 32′
Zseleznogorszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zseleznogorszk témájú médiaállományokat.

Zseleznogorszk zárt város Oroszország területén, a Krasznojarszki határterületen belül. 2010-ben 84 795 lakosa volt. Elsősorban volt atomiparáról nevezetes.

Története[szerkesztés]

A város a szovjet időkben a Krasznojarszk-26 postafiók alatt volt elérhető a külvilág számára, neve ismeretlen volt, a térképeken nem tüntették fel. A többi titkos városhoz hasonlóan a városnak csak postafiók neve volt, ami azt sugallta, mintha Krasznojarszk város egyik kerülete lenne, azonban annak középpontjától 45 km-re északkeletre található.

A várost 1950-ben alapították atomfegyverekhez való plutónium előállítása céljából.[2]

A védelmi tervek atomipari létesítményt tartalmaztak, amit a város északi szélén lévő gránitsziklákba vájt alagutakban valósítottak meg. Ugyanott űrkutatási létesítményt is létrehoztak.[3]

A város titkos volt 1992-ig, amikor Borisz Jelcin akkori orosz elnök elrendelte, hogy a titkos városok használhatják a történelmi nevüket. Azonban a város a lakosság döntése alapján zárt maradt, kívülállók csak külön engedéllyel látogathatják.

A város utolsó atomreaktorát 2010 áprilisában kapcsolták ki véglegesen,[4] azonban katonai célú atomipari feldolgozóegység továbbra is működik, és egy kereskedelmi alapokon működő atomhulladék-tároló üzem.

Itt található a JSC Information Satellite Systems, Oroszország legnagyobb műholdgyártója, a GLONASZSZ (az orosz GPS) rendszer legnagyobb fejlesztője.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Alastair Bonnett: Unruly Places - Lost Spaces, Secret Cities, Houghton Mifflin Harcourt, 2014