Zoltai Gusztáv

Zoltai Gusztáv
Született	Zucker Gusztáv 1935. július 28. Újpest
Elhunyt	2021. szeptember 19. (86 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zsidó közéleti vezető
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2005) Budapest díszpolgára (2009)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója
Hivatali idő 1987 – 2014
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója
Hivatali idő 1991 – 2013
Utód	Kunos Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltai Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv, Újpest, 1935. július 28. –) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egykori ügyvezető igazgatója, a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke^[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke^[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.

Életpályája

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdető osztályvezetője. 1968-tól 1976-ig Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Játékszín művészeti titkára lett Rigó László keze alatt.

Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális (később ügyvezető) igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották, mely tisztségéről 2014 áprilisában lemondott. Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést. (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát)

1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásőri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett.

Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív. Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.

Díjai

• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)

Források

• Zoltai Gusztáv Sztálin mellett, pufajkában, Magyar Hírlap, 2009. október 14.
• Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz munkásőr elnöke díszpolgár, Magyar Hírlap, 2009. november 18.
• ↑ Szombat, 2014.04.09.: Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat: Átvilágították a hitközséget – Zoltai Gusztáv lemond, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
• ↑ Mazsihisz, 2014.04.09.: A megszállási emlékmű miatt mondott le Zoltai Gusztáv. Mazsihisz, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)