Zell am See
Megjelenés
Zell am See | |||
Dreifaltigkeitsgasse (Szentháromság utca) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Salzburg | ||
Járás | Zell am See-i járás | ||
Polgármester | Peter Padourek (ÖVP) | ||
Irányítószám | 5700 | ||
Körzethívószám | 06542 | ||
Forgalmi rendszám | ZE | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9762 fő (2016. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 177 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 750 m | ||
Terület | 55,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″47.323333°N 12.798056°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″47.323333°N 12.798056°E | |||
Zell am See weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zell am See témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zell am See város Ausztriában, Salzburg tartományban, a Zeller See partján. Zell am See-i járás (Pinzgau) székhelye és Saalfelden után második legnépesebb települése.
A bronzkor óta lakott település napjainkban az ország egyik legjelentősebb télisport-központja, és a környék jelentős közlekedési csomópontja.
Földrajz
A város a Salzach és a Saalach völgyét összekötő medencében fekszik, a 3,8 km hosszú és 1,5 km széles Zeller See partján. Mellette emelkedik az 1965 m magas Schmittenhöhe.
A település részei:
- Bruckberg (476 fő, 2011. október 31-én[2])
- Zellermoos
- Erlberg (154)
- Schmitten (596)
- Thumersbach (974)
- Prielau (Zell am See-Nord)
- Zell am See (7328)
- zelli óváros
- Zell am See-Süd (Schüttdorf)
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zell am See című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Hivatalos weboldal (németül)
Irodalom
- Josef Dürlinger: Von Pinzgau. 1. Geschichtliche Übersichten, 2. Orte- und Kirchenmatrikel; Mit chronologischer Tabelle. Salzburg, 1866.
- Erwin Prodinger: Etwas über die Schiffahrt am Zellersee, 1947
- Ferdinand Hölzl: 1200 Jahre Zell am See. Eine Heimatchronik. Selbstverlag; Zell am See, 1975
- Franz Fuhrmann: Zur Baugeschichte der Stadtpfarrkirche Zell am See. In: Richard Hirschbäck (Red.): Die Kirche zum Hl. Hippolyth, Zell am See. Renovierung 1972 bis 1975. Hg. vom Katholischen Stadtpfarramt Zell am See. Zell am See, 1975.
- Stadtgemeinde Zell am See: 1978 – Jubiläumsjahr in Zell am See. Festschrift, 1978
- Josef Lahnsteiner: Mitter- und Unterpinzgau: Mitterpinzgau. Saalbach, Saalfelden, Lofer, Salzburgisches Saaletal. – Unterpinzgau. Zell am See, Taxenbach, Rauris. 2. Aufl.(1. Aufl. 1960). Hollersbach, 1980.
- Christa Mitterrutzner / Gerhard Ungar (Red.): Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes (DÖW): Widerstand und Verfolgung in Salzburg 1934–1945. Bd. 1. Österreichischer Bundesverlag: Wien / Universitätsverlag Anton Pustet: Salzburg, 1991
- Hermann Hinterstoisser: Das Kriegsende im Pinzgau. In: Bayr, Hans et al. (Hg.): Salzburg 1945–1955. Zerstörung und Wiederaufbau. (Jahresschrift des Salzburger Museums Carolino Augusteum 40/41.) 41–55, 1994/95
- Barbara Fink: 1945: Universitätsstadt Zell am See. In: Der Hippolyt. Nr. 20, Dez. Chronik, 2005
- Susanne Rolinek / Gerald Lehner / Christian Strasser: Im Schatten der Mozartkugel. Reiseführer in Salzburgs braune Topografie. Czernin: Wien, 2009
- Barbara Fink: Der Schmittentunnel. In: Der Hippolyt Nr. 46, Chronik. Juni 2012.
- Horst Scholz: Pinzgauer Rückblicke. Aus dem Bezirksarchiv. Alpress: Saalfelden, 2012
- Rainer Hochhold: Cella in Bisontio – Zell im Pinzgau – Zell am See. Eine historische Zeitreise, Zell am See, 2013.
- Walter Thaler: Kunst und Literatur im Pinzgau - Die Kraft der Provinz - 43 Portraits. Wien 2015.