Wilkinson Microwave Anisotropy Probe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda
WMAP2.jpg
Művészi kép az L2-es Lagrange-pontban található WMAP műholdról

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Gyártó NASA
Típus csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma 2001. június 30.
Indítás helye Cape Canaveral Air Force Station
Hordozórakéta Delta II 7425-10
Tömeg 840 kg

COSPAR azonosító 2001-027A
SCN 26859
[http://map.gsfc.nasa.gov A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda weboldala]

A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsátották fel 2001. június 30-án Cape Canaveralról, Floridából. A WMAP a COBE műhold méréseit folytatja, helyét a Planck műhold vette át.

A WMAP célja, hogy elkészítse a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nagy felbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk.

A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhunyt vezetőjéről, Dr. David Wilkinsonról kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt.

A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérséklet-különbséget mérik.

A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képest a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hat hónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között.

A szonda a küldetését hivatalosan 2010. október 6-án fejezte be.[1]

A WMAP képe a kozmikus háttérsugárzásról

A WMAP méréseiből nyert adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WMAP méréseiből néhány kozmológiai mennyiségre a következő értékeket kapták [Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról, Meteor évkönyv 2004, 195. old.]:

a Világegyetem sűrűsége ρ/ρkrit. 1,02 ± 0,02
1-nél sík Világegyetem
Hubble-állandó, H 71^{+4}_{-3} km/s/Mpc
a háttérsugárzás lecsatolódása 380 000 évvel az Ősrobbanás után
z=1089±1 vöröseltolódásnál
A Világegyetem kora 13,7 ± 0,2 milliárd év [1]
  • A Világegyetem összetétele 4% közönséges anyag (hidrogén, hélium és nehezebb elemek, csillagok és neutrínók), 23% ismeretlen eredetű sötét anyag, és 73%-a misztikusnak tűnő sötét energia.
  • A kozmikus infláció modellel ellentétesek a megfigyelései (lásd a lenti linkeket).
  • A jelenlegi elméleteket a WMAP adatokra alkalmazva azt kapjuk, hogy a Világegyetem mindörökre tágulni fog.

Külső hivatkozások és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]