Wald Béla
| Wald Béla | |
| Született | 1906. szeptember 30. Budapest VI. kerülete |
| Elhunyt | 1960. január 31. (53 évesen) Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pintér Katalin (h. 1933–1960) |
| Szülei | Wald Lajos Eisler Gizella |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem (–1928) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (609-101. templomi fülke)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wald Béla (Budapest, Terézváros, 1904. szeptember 30.[3] – Budapest, 1960. január 31.)[4][5] röntgenológus, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete
Wald Lajos (1868–1916) magánhivatalnok, kereskedő és Eisler Gizella (1875–1945) gyermekeként született zsidó családban.[6] Négy fivére volt. Egyetemi tanulmányait a numerus clausus miatt Würzburgban és Bécsben végezte. 1928-ban a Bécsi Egyetemen orvossá avatták, majd hazatért és a Szabolcs utcai Zsidókórház röntgenosztályán működött előbb segéd-, majd alorvosként Weiss Ármin, később pedig Bársony Tivadar mellett. Ekkoriban kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal és 1932-ben a Sallai-Fürst per kapcsán őrizetbe vették, majd sokáig rendőri megfigyelés alatt állt, de mindezek ellenére a második világháború végéig segítette a Vörös Segélyen keresztül a pártot. 1938-ban megszűnt kórházi állása és megélhetési problémák miatt családjával Hollandiába emigrált. Röntgenszakértőként dolgozott a Philips gyárban, s ellenszolgáltatás nélkül egy amszterdami klinikán. Az ország náci megszállása után hazatért Magyarországra, s előbb magánorvosként működött, majd munkaszolgálatos volt a Szent János Kórházban. A háború után részt vett az Orvos-Egészségügy Szakszervezet megalakításában. 1945-ben rövid ideig a Zsidókórház röntgenosztályának, majd az Eötvös Loránd Rádium és Röntgenintézetnek főorvosa és később, az intézet Országos Onkológiai Intézetté való átszervezésekor, annak igazgatója, 1954-től pedig tudományos vezetője lett. Monográfiája, „Tanulmányok a szívárnyékről” és közleményei alapján 1948-ban a Budapesti Tudományegyetemen magántanári habilitációt nyert, majd 1953-ban elnyerte az orvostudományok kandidátusa fokozatát. Kiépítette az onkológiai gondozói hálózatot. Több tanulmánya jelent meg a röntgensugárzás biológiai hatásáról. Tagja volt az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának.
Felesége, Pintér Katalin (1910–?), Madzsar Alice tanítványa, a felszabadulás után a gyógytorna egyik hazai meghonosítója, az Állami Gyógytornászképző Iskola igazgatója, akivel 1933. április 2-án Budapesten kötött házasságot.[7][8]
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.
Díjai, elismerései
- Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozata (1948)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2541/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ „Meghalt dr. Wald Béla”, Népszabadság, 1960. február 2., 10. oldal (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 164/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 206/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 204/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ Detre Katalin: „A mozdulatművészet hivatalosan nem létezett többé”. Interjú Kármán Judittal = Ars Hungarica 40. évf. (2014) 1. sz. 101–110. l.
Források
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Gyenes György: Megemlékezés Dr. Wald Béláról (1985. június 22.) Orvosi Hetilap, 126. évfolyam, 22. szám
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- W. Leichner Zsuzsa: Wald Béla (1904-1960) (1960. március 6.) Orvosi Hetilap, 101. évfolyam, 10. szám
