Várdai Béla
Várdai Béla | |
Született | 1879. július 1. Németszentmihály |
Elhunyt | 1953. február 23. (73 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Várdai Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várdai Béla, születési nevén Weismann Béla (Németszentmihály, 1879. július 1. – Budapest, 1953. február 23.) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész.
Élete
Szatmárnémetiben érettségizett, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1900–1904 között Beöthy Zsolt mellett az egyetem esztétikai gyűjteményének gyakornoka, 1905-től 1913-ig az Óbudai Árpád Gimnázium, majd 1913-tól 1939-es nyugdíjazásáig a X. kerületi tisztviselőtelepi gimnázium tanára. 1911–1912 között Franciaországban a francia katolikus irodalmat tanulmányozta.
1932-től címzetes iskolaigazgatóként, 1936-tól iskolalátogatóként dolgozott.
Munkássága során megvédte Madách Imre Az ember tragédiáját a túlzó katolikusok borúlátó vádjával szemben, megmentette a feledéstől Gárdonyi Géza hátrahagyott műveit, katolikus erkölcsi szempontból elemezte Herczeg Ferenc regényeit.
Művei
- Vida Jeromos poetikája. Ford. tanulmánnyal és jegyz. Budapest, 1900.
- Tallérosy Zebulon Mindenváró Ádámhoz. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1900. (M. Kvt. 193.)
- Petőfi Sándorról. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1902. (Uaz 191.)
- A Jugurtha háború. Írta C. Salustius Crispus. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1903. (Uaz 352/3.)
- Márczius 15-e. Felolv. Uo., 1905.
- Hannibal útja az Alpeseken át. A rómaiak tört-ének XXI. kv-e. Írta Titus Livius. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1906. (M. Kvt. 450/1.)
- Salamon Ferenc aesthetikai munkássága. Uo., 1907.
- Egressy Gábor mint Shakespeare színész. Uo., 1909. (Klny. M. Shakespeare Társ.)
- Mikszáth Kálmán. Uo., 1910.
- Benedetto Croce aesthetikája és legújabb irod-unk. Uo., 1911. (Klny. B. Szle)
- Katholicizmus és irod. Uo., 1921.
- Ritkaságok régi boltja. Reg. Írta Ch. Dickens. Ford. Uo., 1922. (2. kiad. 1947)
- Madách Imre és Az ember tragédiája. Uo., 1924.
- A 100 é. Manzoni-regény. Uo., 1927.
- Benedetto Croce újabb esztétikai művei. Uo., 1928. (Klny. B. Szle)
- Dürer Albert. Uo., 1928.
- Mo-i Szt Erzsébet. Írta Horn Emil. Rada István ford-át átd. Uo., 1931.
- Masolini. Reg. Írta Tárczai György. Életr., bev. és tanulm. 2. kiad. Uo., 1933.
- A m. irod. tört. írás örömünnepére. Uo., 1934.
- Szatmári képek. Uo., 1936. (Klny. B. Szle)
- Pály Ede r. tag emlékezete. Uo., 1937. (A SZIA emlékbeszédei II. 7.)
- Divald Kornél pályakezdése. Uo., 1941. (Klny. SZIA Értes.) –
- Rab m. tájakon. Uo., 1941. – Beszédei. Uo., 1943. (Klny. SZIA Értes.) –
- Kincs István írói félszázada. Uo., 1942.
- Gyászbeszédei. Uo., 1943. (Klny. SZIA Értes.)
- II. Rákóczi Ferenc elmélkedései és fohászai. A lat. és fr. szövegekből vál. és ford. Uo., 1946.
- Mihályfi Ákossal 1922–28: társszerk., 1929. I–1933. XII: szerk. a Kat. Szlét, melytől önként megvált, amikor a folyóir-ból az elméleti cikkek miatt ki kellett hagynia a szépirod-at; szerk. 1929: A SZIA Nyelv- és Széptud. O. Értekezéseit.
Betűjegyei
V. (Kat. Szle 1924); v.b. (Kat. Szle 1921/23).
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
További információk
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7